Tíz TNT-t tartalmazó hátizsákot robbantottak fel négy helyszínen, hármat a rendőrségnek felrobbantás előtt sikerült hatástalanítania. Három pokolgép robbant a Madrid központjában található Atocha főpályaudvaron, négy ennek közelében, egy a Santa Eugenia pályaudvaron, kettő pedig a Pozo pályaudvaron.
A helyszíni tudósítások szörnyű borzalmakról számolnak be. „Láttam egy darabokra szaggatott csecsemőt” – nyilatkozta egy utas. A mentők arról adnak számot, hogy ilyen szörnyűséget még nem éltek át. A merényletek helyszínén mindenfelé szétroncsolt arcok, leszakadt végtagok, törött csontok hevertek. Az épen maradt utasoktól az utcaseprőkig mindenki próbált segíteni a sérülteken. A közvélemény megdöbbent a hírek hallatán. A hatóságok 200-300 rendszeres véradót hívtak a helyszínekre, hogy vérükkel segítsék a mentést.
A hatóságok Madrid közelében egy teherautóra bukkantak, amelyben robbantások beindítására alkalmas gyújtószerkezeteket és arab nyelvű kazettát találtak, amely Korán-idézeteket tartalmazott. A hatóságok a szomszédok bejelentése nyomán találtak rá a teherautóra.
Egy magyar állampolgár is könynyebben megsebesült a madridi merényletekben – tájékoztatta az MTI-t az esti órákban a madridi magyar nagykövetség sajtóattaséja.
*
Spanyolországban vasárnap parlamenti választásokat tartanak. A rendőrséget már e merényletsorozat előtt riadókészültségbe helyezték, mert a hatóságok előre tartottak a baszk szeparatisták támadásaitól. A kormányzó jobboldali Néppárt különösen nagy súlyt helyezett kampányában az ETA elleni harc szükségességére, és kemény fellépést ígért a választóknak a szakadár baszk szervezet ellen. A merényletsorozat hírének hallatán szinte minden spanyol politikai párt felfüggesztette kampányát, lemondta választási gyűléseit.
Az ETA-hoz fűződő kapcsolatai miatt betiltott Batasuna baszk radikális párt vezetője „nem tudja elképzelni”, hogy a madridi vasúti merényleteket az ETA követte volna el. Arnaldo Otegi a San Sebastián-i Radio Popularban nyilatkozva kijelentette, „még hipotézisként sem” hiszi el, hogy a robbantásokért az ETA a felelős. Emlékeztetett arra, hogy a baszk csoport telefonon előre jelzi akcióit, most pedig ilyen nem volt. Arra is utalt, hogy Spanyolország aktív iraki részvétele miatt célpontja lehet arab akcióknak. A spanyol–francia határ másik oldalán az Abertzaleen Batasuna (AB), az első számú franciaországi baszk párt szintén úgy véli, hogy „nem zárható ki teljesen az iszlámista merénylet feltevése”. A párt vezetősége sajtóértekezletén említést tett „az iraki koalícióban részt vevő országok elleni konkrét fenyegetésekről”. Antonio Guch tekintélyes belpolitikai elemző is azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a merényleteket az al-Kaida terrorszervezet közreműködésével hajtották végre.
A spanyol közélet szereplői döbbenettel szóltak a történtekről, és egybehangzóan az ETA rovására írták a merényletsorozatot. Juan José Ibarretxe, a baszk regionális kormányzat feje „söpredéknek” nevezte a baszk szakadár szervezetet, illetve annak tagjait. Mariano Rajoy, a kormányzó jobboldali Néppárt miniszterelnök-jelöltje fogadkozott, hogy a demokratikus erők nem hagyják magukat térdre kényszeríteni a terroristák által. Jesús Caldera, az ellenzéki szocialisták parlamenti szóvivője „terroristáknak, állatoknak” nevezte az ETA tagjait.
Világszerte számos elítélő nyilatkozat hangzott el a merényleteket illetően. George Bush amerikai elnök telefonon fejezte ki részvétét és a spanyol néppel való szolidaritását José María Aznar spanyol kormányfőnek, és a leghatározottabban elítélte a terrorcselekmény-sorozatot. Gerhard Schröder német kancellár és Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök Berlinben egyaránt felháborodásuknak adtak hangot. „A terrorizmusnak nem volt ilyen ereje Európában az utóbbi években. A terrorizmus új szintjével van dolgunk” – mondta Schröder, holland kollégájával egyetemben együttérzését kifejezve az áldozatokkal. Szolidaritásáról biztosította spanyol kollégáját Silvio Berlusconi olasz kormányfő, elítélte a történteket többek között Jacques Chirac francia elnök, Joschka Fischer német és Jack Straw brit külügyminiszter, Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára, Pat Cox, az Európai Parlament elnöke és Bertrand Rancharan, az ENSZ emberjogi főbiztosa. „Nem létezik semmilyen jogos indok ezekre a védtelen emberek ellen végrehajtott támadásokra. Ez nem politikai cselekmény, sem pedig forradalom, hanem értelmetlen erőszak, ami sehová nem vezet” – fűzte hozzá.
*
Szakértői vélemény a robbantásról.
Néhány nappal a spanyol választások előtt a két fő erő között minimális a különbség, éppen ezért aligha véletlen, hogy az eddigiektől eltérően az ETA nem vállalta a merényletet – nyilatkozta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a spanyol rendőrség már több hasonló akciót meghiúsított. Nógrádi György emlékeztetett arra is, hogy az előző évtizedek során az ETA nem változtatott az ellenségképén. (MN)
*
Robbantáskrónika
Az utóbbi 16 évben 34 merényletet követett el, illetve kísérelt meg az ETA a spanyol fővárosban. Ezekben a terrorista akciókban összesen 35 ember halt meg, a sebesültek száma pedig 274 volt – derül ki az El País című spanyol napilap honlapján közzétett összeállításból. A mostani robbantások előtt a legsúlyosabb ETA-merényletek Madridban a következők voltak:
1992. február 6. Öt ember meghalt, hét megsebesült, amikor gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy katonai teherautó mellett a spanyol hadsereg főparancsnokságának közelében.
1993. június 21. Újabb katonai jármű ellen hajtottak végre merényletet: hét ember meghalt, húszan megsebesültek.
1995. április 19. Az ETA a jelenlegi spanyol miniszterelnököt, José María Aznart vette célba egy gépkocsiba rejtett pokolgéppel. Aznar akkor az ellenzékben lévő spanyol Néppárt elnöke volt. A merényletből Aznar sértetlenül került ki, köszönhetően páncélozott hivatali gépkocsijának, de 15 járókelő megsebesült, s közülük egy ember néhány hónappal később belehalt a merénylet során elszenvedett sérüléseibe.
1995. december 11. A spanyol fegyveres erők hat polgári alkalmazottja vesztette életét, 17 megsebesült, amikor autóbomba robbant az őket szállító jármű mellett.
2000. október 30. Gépkocsiba rejtett pokolgéppel gyilkolta meg az ETA a spanyol legfelső bíróság egyik tagját, aki egyben a spanyol hadsereg fő jogi tanácsadója volt. A robbantás megölte a bíró sofőrjét és testőrét is. Néhány nappal később életét vesztette a merénylet 64 sebesültjének egyike is.
origo.hu
A Margit hídnak ütközött egy uszály - videó
