A titkosszolgálat gyorsaságra törekedett

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak volt vezetője – Szász Károly –, valamint a hazai pénzrendszer védelmére hivatkozva kért engedélyt a Nemzetbiztonsági Hivatal Kulcsár Attila és a K&H-ügyben érintett más személyek telefonjainak lehallgatására – tudtuk meg. A titkosszolgálat illetékese szerint a 2003. július 1-jétől módosult büntetőeljárási törvény, illetve az elvárt gyors felderítés eredményezte azt, hogy bizonytalanság alakult ki a jegyzőkönyvek használhatósága körül.

A nemzetbiztonsági szolgálatok illetékese lapunk megkeresésére kijelentette: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), az intézmény korábbi vezetője, valamint a hazai pénzrendszer védelme érdekében kértek engedélyt bizonyos személyek megfigyelésére a K&H-ügyben. Egy napilap szerint a vádhatóságnál úgy vélik: a Kulcsár Attila és mások lehallgatása során keletkezett jegyzőkönyveket nem használhatják fel a brókerügy büntetőeljárásaiban. A szolgálatok kérelme állítólag objektumvédelemre vonatkozott, a keletkezett dokumentumok sikkasztási és pénzmosási ügyekben irrelevánsak. A szolgálatok munkatársa leszögezte, nem az ő feladata egy ügyészségi irat jogi értelmezése, az azonban – szerinte – logikus következménye a büntetőeljárási törvény 2003. július 1-jei módosításának. Kulcsárék lehallgatása még a nevezett időpont előtt (Szász Károly június 16-i megveretése után) kezdődött, a feljelentés azonban július 7-én történt. A titkosszolgálat alkalmazottja megjegyezte: csak a szervezet által végigjárt úton lehetett – a társadalom elvárásainak megfelelően – viszonylag gyorsan eljutni a feljelentés megtételéig. Informátorunk felhívta a figyelmet arra: munkájukat nem lehet mechanikusan azon mérni, hogy a titkos adatgyűjtés megkezdésekor levont első következtetések, illetve a cselekmény későbbi minősítése egybeesik-e.

---