Kolosi Tamás, a Líra és Lant tulajdonos elnök-vezérigazgatója szerint a könyvpiac jelenleg még jó helyzetben van, bár a nagy felfutás ideje lejárt, s mára a forgalombővülés csupán inflációkövető. Feltételezésünkre, hogy egy kisebb árrésből adódó alacsonyabb könyvár esetleg forgalomnövekedést indukálna, Kolosi elmondta: nem a szokásos kereskedelmi árrés az alapvető probléma, a gond inkább az, hogy bizonyos kiadók irreálisan magas árrésen adják oda a megkérdőjelezhető minőségű könyveket. Hozzátette: mivel a könyv árát a kiadók határozzák meg, a kisebb árréstől az még nem változna meg. Véleménye szerint a kereskedők által alkalmazott 32–42 százalékos kiskereskedelmi s 5–10 százalékos nagykereskedelmi árrés mellett a kereskedők 3–5 százalékos, a kiadók pedig 8–10 százalékos nyereséget könyvelhetnek el. Mint mondta, ennél kisebb árrés alkalmazásával a könyvforgalmazók már nem tudnák működtetni hálózatukat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai könyvárak még mindig nem érik el az európai szintet, s ez az egy színnel nyomott, kemény fedeles könyvek esetében a legszembetűnőbb, amelyek 50-60 százalékkal olcsóbbak, mint Nyugaton.
A kockázatvállalás megoszlásával kapcsolatban – amely azért lehet téma, mert Magyarországon a nyugat-európai piacon megszokott fix átvételes, visszárus rendszerrel szemben a nemzetközileg ritkább bizományosi rendszer honosodott meg – Kolosi Tamás elmondta: e rendszert nem a kereskedők találták ki önállóan. 1994-ben, amikor az első könyvpiaci privatizációs ügyletként megvásárolta a Líra és Lantot, összehívták a nagy könyvkiadókat, hogy kialakítsák az új kereskedelmi rendszert. Akkor a nagy kiadók többsége azzal értett egyet, hogy a bizományosi rendszert kell bevezetni, ugyanis a fix áras rendszerhez – amelyben három–hat hónapos időátfutással fizettek volna nekik, s a megmaradt készletet visszaáruzhatták volna a kiadóknak – nem volt elegendő tőkéjük.
A boltokban dolgozók képzettségéről és béréről Kolosi Tamás elmondta: a viszonylag alacsony jövedelmezőség miatt a bolti eladók alapbére bruttó 60–100 ezer forint, de ez természetesen változó, hiszen a bérezés forgalom- és beosztásfüggő. Az eladók képzettségét tekintve szerinte ez kereskedelmi hálózatonként változó. Mindazonáltal úgy gondolja, hogy egy jó eladónak nem kell feltétlenül túlképzettnek lennie. Ennél fontosabb, hogy művelt és jó kereskedelmi érzékű legyen.
A Kolosi Tamás által elmondottak alapján megállapítható, hogy a könyvpiac erős tőkehiánnyal küzd. A Líra és Lant tulajdonosa felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvszakmában az összes árbevétel öt százalékát sem éri el az állam szponzorrációs tevékenysége. Miközben a szakma erős piacosodási folyamaton ment keresztül, ezzel egy időben nem alakult ki a piackonform kormányzati részvétel. Ezért szerinte ki kellene építeni egy olyan rendszert, amelynek segítségével az állam pénzt tudna pumpálni a könyvpiacba úgy, hogy közben nem borítaná fel a piaci viszonyokat. Véleménye szerint az államnak nem kiadókat kellene finanszíroznia, hanem több pénzt kellene juttatnia a könyvtáraknak. E támogatási forma azért lenne előnyösebb, mert a könyvtárak nyilván azokat a könyveket igyekeznének beszerezni a támogatási összegből, amelyeket az olvasók keresnek, így nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy az állam az olvasókat hidegen hagyó kiadványokat támogat. Egy négy-öt milliárd forintos összeg – amely a költségvetéshez képest nevetségesen kis pénz – egészen új helyzetet eredményezne, mivel legalább tízszázalékos piacbővüléssel járna – jegyezte meg Kolosi Tamás. – Úgy gondolom, a jól működő könyvpiac eredményezte azt, hogy – a kultúra egyéb, szinte kizárólag állami támogatáson alapuló ágazataival szemben – a magyar könyvpiac az átmeneti stagnálás ellenére is virul, míg a filmgyártástól a színházig a magyar kultúra folyamatos válságban van, ezért érdemes lenne meggondolni e szakma piackonform támogatását is – tette hozzá a Líra és Lant vezetője.
Facebook
Facebook, Apple, Amazone – elhagyhatják Európát Brüsszel miatt?
