Kompsorompók és roncsrévek

Egy korábbi miniszteri rendelet szerint 2005-ben a turizmus fejlesztése érdekében a Tiszát teljes egészében hajózhatóvá kell tenni, a komp- és révátkelők jelenlegi műszaki színvonala viszont ezt nem teszi lehetővé. Az önkormányzatoknak és a kompok üzemeltetőinek az átkelők fejlesztésére nincs lehetőségük, állami forrásból is csak három pályázatra jut pénz az idén. A tiszai hajózás fellendítése iránt külföldi társaság is érdeklődik.

Putsay Gábor
2004. 07. 23. 17:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövő év április 7-én lép hatályba az a miniszteri rendelet, amely szerint a Tisza folyó magyarországi szakaszát is teljes hosszon hajózhatóvá kell alakítani. A 2002 márciusában meghozott rendelet a turizmus fejlesztését hivatott elősegíteni, hiszen a személyszállítóhajó-forgalom fellendítésével a folyó mentén élők gazdasági előnyökhöz juthatnának. A Tisza jelenleg is alkalmas a hajózásra, a folyamatos haladást viszont a komp- és révátkelők akadályozzák, ugyanis a folyó hazai szakaszán a járművek a vízszint felett kifeszített drótkötél segítségével közlekednek. A tizenkilenc tiszai átkelő közül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) illetékese szerint jelenleg kettőnél biztosítható az akadálymentes hajózási útvonal, itt ugyanis a folyómederben vezetik el a kompok mozgatásához nélkülözhetetlen drótkötelet. Ez az átalakítás átkelőnként 30-40 millió forintba kerül, 130-140 millió forint lenne az a megoldás, ha úgynevezett magas vezetésű drótkötélpályát építenének ki, és hasonló összegekért szerezhetnének be az üzemeltetők önjáró motoros kompokat, de még a járművek felújítása is 18-20 millió forintba kerülne. Ennyi pénz pedig nem áll az önkormányzatok, illetve az üzemeltetők rendelkezésére.
Mint azt Csaba Attilától, a GKM közúti főosztályának szaktanácsadójától megtudtuk, a 65 hazai folyami átkelő felújítására illetve karbantartására a Belügyminisztérium a költségvetésében 220 millió forintot különített el, a GKM-nél erre a célra az idén harmincötmillió forintot lehet felhasználni. Az eltelt két esztendőben 50-50 millió forintot költhetett kompátkelőkre a minisztérium. Az idén három pályázatot bíráltak el kedvezően a minisztériumban, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két tiszai átkelőnél – Tiszatardosnál és Tiszadorogmánál – mély vezetésű drótkötélpályát alakítanak ki, egynél pedig önjáró motoros kompot – Szegedtápé és Maroslelle között – állítanak forgalomba. Jövő év áprilisáig ezzel együtt legfeljebb négy-öt kompátkelőt lehet átalakítani, amivel a folyamatos hajózás nem biztosítható. Mivel a miniszteri rendeletet gazdasági okok miatt nem lehet érvényesíteni 2005 áprilisában, a tárca vezetőjétől türelmi időt kérnek az illetékesek.
Szakemberek szerint a tiszai hajóforgalom fellendítéséből jelentős bevételhez juthatnak az üzemeltetők, illetve a helyi szolgáltatók. A turisták ugyanis a tiszai hajózás iránt is érdeklődnek, nem véletlen, hogy egy francia társaság már jelezte azon szándékát, hogy járműveket kíván közlekedtetni hazánk második legnagyobb folyamán. A francia Croisi Alsace cég jelenleg 80-100 személyes turistahajókat közlekedtet a Dunán, információink szerint terveik között szerepel a Tisza folyó hajózása is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.