Napjaink amerikai közgondolkodását tükrözve Szabadság-toronynak nevezik majd az extravagáns szerkezetet, amely mellesleg 609 méteres magasságával a legmagasabb is lesz a világon. Nem áll majd egyedül: hasonlóan elődjeihez, a World Trade Center (WTC) ikertornyához, ez is egy több felhőkarcolóból álló komplexum része lesz, amikor ötévnyi építkezés után elkészül. Mire a jelenlegi republikánus kormányzó, a magyar származású George Pataky 2006-ban elhagyja hivatalát, már állni fog az épület váza, melyek teherviselési elvét a tervezők a függőhidak acélsodronyaival rokonítják. 2008-ban már be is költözhetnek a bérlők, akik 60 emeletnyi iroda közül válogathatnak – nyilván pénztárcájuk vastagságának függvényében. Újszerű megoldásként két szélturbinát is elhelyeznek a toronyban, melyek az épület energiaigényének akár húsz százalékát is fedezhetik. Magát a tornyot ugyan az elismert David Childs tervezi, de a komplexum főtervezője Daniel Libeskind, aki a berlini zsidó múzeummal és a manchesteri Imperial War Museummal rakta le névjegyét.
Larry Silberstein ingatlanfejlesztési mágnás (aki 1995-ben 99 évre bérbe vette a WTC-t) finanszírozza az építkezést, amely mintegy másfél milliárd dollárba (300 milliárd forint) kerül.
A politika kezdetektől fogva befolyásolta, hogy mi épüljön a tragikus sorsú földterületen. Elképzelhetetlen volt több hozzátartozó vágya, hogy egy csendes emlékhely létesüljön. Az ingatlanfejlesztés mögött álló lobbi sokszorta erősebbnek bizonyult. Többen megelégedtek volna azzal, ha csak a tornyok alapja mentén nem építkeznek, így tartják tiszteletben a támadásban életüket vesztettek emlékét.
Facebook, Apple, Amazone – elhagyhatják Európát Brüsszel miatt?
