Brit lapok eközben arról adtak hírt, hogy az akció során a felfegyverzett hozzátartozók rendre belőttek az iskolába, noha a túszejtők minden csecsen sebesültért 20 fogoly kivégzésével fenyegetőztek. Moszkvai illetékesek ennek kapcsán elismerték: a legnagyobb hibák egyike az volt, hogy az iskola közelébe engedték a rokonokat.
Egy orosz televízió felvételt mutatott be a túszdráma során egyetlen, élve elfogott terrorista kihallgatásáról. A férfi elfogása idején a gyermekek mögé bújva géppisztolyból tüzelt – közölte a televízió, noha a terrorista rendre csak azt ismételgette, hogy: „Allahra, én nem öltem, Allahra, én nem lőttem.” A nyomozókkal együttműködő fiatalember azt kérte, hogy ne adják át őt az áldozatok hozzátartozóinak.
*
A beszlani iskolát megszálló terrorkommandó egyetlen elfogott tagja az RTR (Rosszija) tévében tegnap este hibás oroszsággal azt mondta, hogy a támadás előtt egy Ezredes álnevű parancsnok igazította el őket egy erdőben. „Azt mondták, hogy el kell foglalnunk egy iskolát Beszlanban. A feladatot (Aszlan) Maszhadov (csecsen szeparatista vezető) és (Samil) Baszajev (iszlám szélsőséges milíciavezér) adta… Ezredes azt mondta, hogy háborút kell kirobbantanunk az egész Kaukázusban” – mondta a férfi. Ez a tévékamerák előtti vallomás ismét alátámaszthatja a Kreml álláspontját, amely kizárja a tárgyalást a mérsékelt Maszhadovval, egy kalap alá véve őt a terrorista Baszajevvel.
Az orosz média egy része ennek ellenére újfent felvetette a hatalom felelősségét a beszlani tragédiában. A Moszkovszkij Komszomolec például szemére vetette a hatóságoknak, hogy „hazugságok szakadatlan folyamával” traktálták az oroszokat az utóbbi két hét közel félezer halálos áldozattal járó terrorakcióiról. „Ötvennégy órai hazudozás a gyermekek halálával végződött” – írta a Russzkij Kurjer, nem zárva ki, hogy az iskola ostromát nem a terroristák provokálták ki, hanem a belügyi erők.
Abban több elemző is egyetért a bírálókkal, hogy az orosz biztonsági erők ügyetlensége miatt végződött vérfürdővel a múlt heti beszlani túszdráma. A hibáik pedig annak tudhatók be, hogy nem volt az akciónak felelős irányítója, s a biztonsági erők se készültek fel a véres végjátékra. „Nyilvánvaló, hogy teljes volt a zűrzavar” – nyilatkozta a Reutersnek Alekszandr Golc katonai elemző. Andrej Szoldatov biztonsági szakértő az Eho Moszkvi rádiónak úgy nyilatkozott: a harc olyan hirtelen kezdődött, hogy a különleges alakulatok katonái közül soknak a golyóálló mellényét sem volt ideje felvenni.
A politikától minden bizonnyal nem független az sem, hogy lemondatták az Izvesztyija főszerkesztőjét, Raf Sakirovot, amiért „eltúlozta a beszlani túszejtés véres végének bemutatását”. A NEWSru.com internetes újság tudni vélte, hogy Sakirov az orosz elnök utasítására kényszerült rá a lemondásra.
A túszdrámát követően a diplomácia is furcsa köröket rótt le. Mint kiderült, félreértésen alapult az eset kezelése miatti pengeváltás az Európai Unió és Oroszország között. Emma Udwin, az EU külügyi szóvivője leszögezte: „nem állt szándékunkban az orosz hatóságok bírálata. Mindenki tudta és elismerte, milyen rendkívül nehéz helyzettel kellett megbirkózniuk.”
Ennél keményebben fogalmazott Alekszandr Orlov, az Európa Tanácshoz akkreditált moszkvai nagykövet, aki szerint a beszlani és a hozzá hasonló terrorakciók a világ kétértelmű, következetlen és néha öntelt politikájának az eredményei. A beszlani túszdrámában közvetítőként részt vevő Ruszlan Ausev, a szomszédos Ingusföld volt elnöke szintúgy erőteljesen nyilatkozott, hangot adva azon meggyőződésének, hogy a dráma végzetes kimeneteléhez civil fegyveresek lövöldözése vezetett. „Az egész öszszeomlott néhány ostoba civil miatt” – mondta Ausev.
A beszlani újtemetőben mindeközben százhetven áldozatot helyeztek végső nyugalomra, miután vasárnap 18 áldozatot már eltemettek. Tegnap Oroszország más városaiban is gyászszertartásokat tartottak: a Moszkva melletti Zsukovszkij településen két mentőtől vettek búcsút, eltemették a különleges rendőri egység tagjait is, akik a túszejtőkkel vívott tűzpárbajban estek el.
Megérkeztek az első nemzetközi segélyszállítmányok Észak-Oszétiába, ahol a kórházak kapacitását meghaladja a beszlani túszdráma több száz sebesültjének sürgősségi kezelése. Olaszország az első országok között volt, amelyeknek egészségügyi segélye a térségbe érkezett az orosz Vöröskereszt felhívására. Az ENSZ világélelmezési programjának két kamionja szállította el az olasz orvosi készülékeket és gyógyszereket az észak-oszétiai fővárosba, Vlagyikavkazba. Küldött segélyeket többek között Franciaország, Németország, Ausztria és Norvégia is.
n
Az izraeli látogatáson tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter üdvözölte Izraelnek azt a felajánlását, hogy kész segítséget nyújtani Oroszországnak a szélsőséges csoportok elleni harchoz, de kijelentette: a terrorizmus elleni harc nem lehet kirekesztő, be kell vonni az arab országokat is.
Köszönet. A külföldi humanitárius műveletekben tanúsított aktív tevékenység elismeréséül A rendkívüli humanitárius műveletek résztvevőjének éremmel tüntette ki az Oroszországi Föderáció rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztériuma Mórotz-Cecei Katalint, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Isaszegi Istvánt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága munkatársait. A kitüntetéseket tegnap Valerij Muszatov nagykövet adta át, egyúttal őszinte elismerését fejezve ki a Magyar Köztársaság minden polgárának, akik ezekben a nehéz napokban szolidaritásukról és együttérzésükről biztosították Oroszország népeit a beszlani tragédia miatt. (S. G.)
