Hitelpolitika a hatalmi érdekek szolgálatában

Érdekes megállapításokra juthat az olvasó a spanyol Real Instituto Elcano munkatársa, Ínigo Moré által összeállított hitelezői világatlaszt nézve. E „sorvezető” segítségével mindenki könnyebben eligazodhat a politikai események értelmezésében is. Ha ugyanis jól a dolgok mögé nézünk, kiderül, hogy a hitelpolitika a vezető nagyhatalmak egyik befolyásnövelő eszköze, amely legtöbbször szorosan követi az adott ország külpolitikai törekvéseit.

2004. 10. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Avalutaalapnál is több államról, szám szerint 209-ről listát vezető Bank of International Settlements (BIS) adataira is támaszkodva ad több szempontot szem előtt tartó átfogó képet a világ kevés számú hitelezőiről és adós államairól a spanyol kutató. Ennek alapján a 27 vezető hitelező ország összesen 13,8 billió dollár kölcsönt folyósít a kevesebb lehetőséggel rendelkezőknek.
Az Európai Unió nagyhatalmai természetesen vezető szerepet vállalnak ebben a tevékenységben. Közülük Németország a legbőkezűbb, hiszen 54 államban áll első helyen hitelnyújtás terén. Külön hangsúlyt kap az a tény, hogy a világvallások figyelembevétele nélkül, mert Izraelben, a Vatikánban, Oroszországban vagy Görögországban egyformán első helyen áll e téren. Jelentős szerepet vállal a valamikori vasfüggöny mögötti országokban is. Európában, a Közel-Keleten Izraelben és Szíriában úgyszintén első számú hitelező, akárcsak Líbiában és Egyiptomban, valamint az afrikai kontinens déli csücskének államaiban, Dél-Afrikában, Namíbiában, Szváziföldön, valamint a közép-afrikai Libériában. Talán meglepő, de Észak-Korea is Németország érdekkörébe tartozik.
Franciaország figyelme a világ valamennyi államára kiterjed, főleg azokra, ahova az Egyesült Államok nem akar bejutni, de nem is várható, hogy megteszi. Ebből a szempontból a francia bankok 57 olyan államnak nyújtanak hiteleket, amelyeknek Amerika egy centet sem folyósít, miközben mindössze 26 olyan ország létezik, ahova nem kíván bejutni. Viszont Irak, Irán és Kuba első számú hitelezője, amelyek – 2003 első negyedévében – ellenséges viszonyban álltak-állnak az Egyesült Államokkal. Akárcsak Szudán és Szomália. Ma 41 ország legfontosabb partnere, elsősorban Afrikában, valamint a valamikori francia gyarmatokon.
Nagy-Britannia a francia mintákat követve ugyancsak a valamikori és jelenlegi Brit Nemzetközösség államait részesíti előnyben, és a néhai szervezet 54 államából 26-ban az első számú hitelező. Az ország főleg az adóparadicsomok első számú pénzügyi partnere. Másik két jellemző, hogy stratégiai fontosságú szigeteket és kőolajtermelő muzulmán államokat részesít előnyben.
Az amerikai külpolitikát szem előtt tartva igen érdekes adalék, hogy miközben Izraelben csak a negyedik hitelezőnek számít – emlékeztetőül, ott első helyen Németország áll –, Palesztina nem szerepel ügyfelei között. A szerző kiemeli, hogy ez a tény ellentétben áll Nagy-Britannia semlegességi elvével, mert a britek többek között sem Indiát, sem Pakisztánt nem részesítik előnyben a másik fél rovására. Az Egyesült Államok elsősorban a közeli szomszédos államok legfontosabb hitelezője – összesen 18 államban –, de Mexikóban csak a második, Spanyolország mögött. Afrikában egyedül Egyenlítői Guineában az első, a nemrég talált ottani kőolajmezők miatt (Afrikában a harmadik nagy olajmezőt túlnyomórészt amerikai cégek fedezték és tárták fel Egyenlítői Guinea közelében). Ázsiában viszont pontosan követi külpolitikai irányvonalát. Itt Tajvan és Dél-Korea az első számú kedvezményezett hitelek szempontjából is, miközben Japánban csupán a harmadik hitelező. Közös jegy a hitelnyújtásban, hogy nem kerülhet sor politikai összeütközésre a megsegítendő országgal, amit Amerika szigorúan be is tart. Így összesen 70 ilyen ország létezik a földön, amelynek az Egyesült Államok egyáltalán nem szándékozik hitelezni, sőt gazdasági szankciókkal meg is akadályozza ezeknek az ellenséges vagy egyszerűen nem baráti országoknak az anyagi támogatását. Ezek az embargók olyan gyakoriak, hogy külön intézmények foglalkoznak velük az Egyesült Államokban. Kuba esete példázza legjobban ezt a szokásos gyakorlatot. Ha megfordítjuk a kérdést, akkor még érdekesebb a helyzet. Svájc Washington legfontosabb hitelezője, ezért amennyiben az Európai Uniónak sikerül elérnie, hogy Svájc akár csak kismértékben is alkalmazza az európai normákat e téren, nagy horderejű változásokat idézhet elő az Egyesült Államok gazdaságában.
Újdonság, hogy Spanyolország egyre feljebb kúszik ebben a rangsorban. A spanyol bankok jelenleg a kilencedik helyen állnak a világ nemzetközi finanszírozói között, és maguk mögé utasítják Olaszországot és Kanadát is (a G-7 csoport két tagját!). Mindössze 12 államot látnak el a legtöbb hitellel. Célpontjuk elsősorban Latin-Amerika és a karib-tengeri államok, ahol a térség második számú hitelezője Amerika mögött. Első helyen állnak Chilében, Bolíviában, Peruban, Venezuelában és Kolumbiában. Mexikóban alig előzik meg az Egyesült Államokat, de Kubában és a Dominikai Köztársaságban másodikok, akárcsak Brazíliában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.