Óvatos derűlátással fogadta a letartóztatások tényét a spanyol pártok többsége, eddig ugyanis az ETA mindig tudta pótolni elvesztett tagjait. A hátország nagyságát jól jellemzi, hogy a június 13-án tartott európai választások után az ETA új politikai alakulatának szóvivője közölte, Franciaországban és Spanyolországban százhúszezer fegyelmezett szavazóra számíthatnak. Ráadásul hiába foglalják le újra és újra a fegyvereket, börtönzik be az aktivistákat, az ETA valahonnan mindig tud pénzt szerezni. Spanyolországban a néppárti Aznar kormányzása óta fokozatosan beszűkítették az ETA legálisan folyósított pénzügyi hátterét, de a sikeres fellépéshez Franciaországon kívül más államok szorosabb együttműködésére is szükség lesz. Párizs aktivitását növelik e téren az őt is érintő függetlenségi törekvések. Intő jel, hogy a most megtalált fegyverarzenál nagysága új minőséget jelent az ETA franciaországi működésében, aktivistái eddig ugyanis rendszerint csak az elrejtőzésre használták a szomszédos államot. Más országoknak is figyelmeztető azonban, hogy június elején az augsburgi ügyészség például közölte, hogy vizsgálatot indított nyolc Svájcban élő német állampolgár ellen, mert alapos gyanúja szerint svájci bankokban mostak tisztára egymilliárd eurót, amely feltehetőleg az ETA dohánycsempészetéből származik. Annál inkább indokolt az óvatos derűlátás, mert 1992-ben ugyancsak „lefejezték” az ETA-t, mégis folytatni tudta öldöklő tevékenységét. Az azóta eltelt tizenkét év alatt 137 embert ölt meg. A Baszk Nacionalista Párt (PNV) egyik képviselője egyenesen kijelentette, biztos benne, hogy az ETA már meg is választotta az új vezetőséget.
Baszkföldön most politikai szempontból is különösen érdekes a helyzet. Szeptember végén kezdődött ugyanis a parlamentben Juan José Ibarretxe tartományi miniszterelnök úgynevezett lehendakari tervének megvitatása. A kormánykoalíció azt tervezi, hogy ha a baszk parlament mégsem szavazza meg a terv legfontosabb pontját, a szabad társult állami státust, akkor a májusban tartandó autonóm választások előtt rendezi meg népszavazását ugyanerről a kérdésről. A koalíció annak ellenére kitart elképzelése mellett, hogy sem a spanyol, sem pedig az újonnan elfogadott uniós alkotmány nem teszi lehetővé az ilyen ügyben tartandó népszavazást s a szabad társult állami státus deklarálását sem. Az egész tervben azonban az a leginkább figyelemreméltó, hogy Ibarretxe tulajdonképpen kisajátította az ETA legfőbb célját, a tartomány függetlenségének követelését, így kihúzza a talajt a terrorszervezet lába alól. Az ETA azonban jelen van a baszk parlamentben, és sakkban tartja a nacionalista koalíciót. Politikai szervezete, a Sozialista Abertzaleak (Hazafias Szocialisták) hét képviselőjével meg tudja akadályozni a terv elfogadását, mert a kormánykoalíció nem hajlandó tárgyalni vele. (A hetvenöt fős kongresszusban a terv elfogadásához elegendő az egyszerű többség, vagyis harmincnyolc képviselő szavazata, a koalíció viszont csak harminchat szavazattal rendelkezik.) Patthelyzet alakult tehát ki. Ha a koalíció tárgyalásba kezd a Sozialista Abertzaleakkal, a baszk kormány azonnal megtorló intézkedésekre számíthat Madrid részéről. Rodríguez Zapatero kormányfőnek az ETA elleni minapi sikere is keresztülhúzhatja az Ibarretxe-terv megvalósítását, ha a májusi tartományi választásokon vereséget szenvednek a jelenleg kormányzó baszk nacionalisták, és a szocialisták törnek előre. Márpedig a legfrissebb baszk közvélemény-kutatási adatok ezt jósolják.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
