Május óta Kuba szinte minden hónapban felhívja magára
a figyelmet. Fidel Castro államfő előbb megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Mexikóval és Peruval, amiért a két ország az ENSZ-hez fordult javaslataival a 2003-ban bebörtönzött kubai ellenzékiek érdekében. Washington idén nyáron szigorított a Kuba-ellenes blokádon, amit tovább súlyosbítottak a szárazság okozta bajok, majd a szigeten többször is pusztítottak a hurrikánok.
Október eleje óta az amúgy is sok nehézséggel küszködő kubai gazdaságot még az áramkorlátozások is sújtják, azok minden terhes következményével.
Néhány héttel ezelőtt Castro váratlan segítséget kapott a baloldali spanyol miniszterelnöktől. A hispánság napjának tiszteletére adott fogadáson a havannai spanyol nagykövet kijelentette: hiányolja a kubai kormány tagjainak jelenlétét. Ez a mondat az eseményre meghívott kubai ellenzékiek jelenlétében hangzott el, és két tekintélyes ellenzéki vezető távozott is a fogadásról. Spanyolország nagykövete kifogásolta az Európai Unió nem célravezető politikáját Kubával szemben. „A jelenlegi helyzet nem segíti a szabadságjogok érvényesítését a szigeten, de a kubai nép életkörülményeinek javítását sem” – mondta. A beszéd kifejezte Spanyolország azon szándékát, hogy irányítani akarja a szigeten az összes politikai és társadalmi csoport között zajló párbeszéd folyamatát. A jelenlevő európai diplomaták meglepetésüket fejezték ki a spanyol vélemény miatt, hiszen csak az év végére tervezték a Kubával kapcsolatos uniós politika felülvizsgálatát, így az ellentmond a közös európai álláspontnak.
A történtek különös jelentőséget kapnak a térség jelenlegi politikai helyzetében. Alig három hét múlva az Egyesült Államokban elnökválasztásokat tartanak, amelyeken ugyanúgy, ahogy négy évvel ezelőtt, elsőrendű szerepet kapnak a spanyol ajkú szavazók, de leginkább a Floridában élő kubai emigráns szavazópolgárok. Május végén Mexikóvárosban tartották az EU és a közép-amerikai államok csúcstalálkozóját, ahol az uniós államok udvaroltak Latin-Amerikának, mivel egyre inkább beszűkülnek gazdasági lehetőségei a muzulmán államokban, és ezen a földrészen akarnak kárpótlást keresni. Ezen a találkozón a chilei elnök arra biztatta a spanyol miniszterelnököt, vállaljon szerepet az ENSZ Haitin zajló békefenntartó tevékenységében. Spanyolország vállalta a feladatot a közös marokkói–spanyol kontingenssel, és 200 spanyol tengerészgyalogos már el is utazott a szigetre.
Spanyolország a madridi merényletek utáni kormányváltással villámgyorsan szövetségest váltott, és nyolc év elteltével újra a német– francia tengely oldalára állt. A két régi szövetséges kivárta, hogy Spanyolország feladja az előző spanyol kormányfő merev álláspontját az európai hatalommegosztás kérdésében, amit Zapatero meg is tett. Ezután Spanyolország már biztosan számíthatott rájuk, hogy kivédje az addigi szoros spanyol–észak-amerikai szövetség feladásával járó hátrányos következményeket.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
