Százötven éve a Balaton vízszintje hasonló a mostanihoz. – Ilyennek kell megtartani – mondta Mika János éghajlatkutató. Az Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsosa súlyos gondként említette, hogy az elmúlt négy esztendő alatt egyévnyi csapadékmennyiség hiányzott a tóból. – Nem volt mit leengedni, de most úgy tűnik, helyre áll a vízkészlet, s ha csapadékos lesz az elkövetkező néhány hét, január 6-a, azaz vízkereszt után már megnyílhat a Sió-csatorna zsilipje. Egy 2001-ben közzétett angliai előrejelzés szerint az évszázad végére a föld átlaghőmérséklete 1,4, de nem kizárt, hogy 5,8 Celsius-fokkal is emelkedhet. Ám nem csak felmelegedés, lehűlés is várható. Hazánkban ez a 2 Celsius-fokot is elérheti. Habár az úgynevezett globális klímaváltozási modellekből kevésbé lehet következtetni a régiókéra, a Balaton éghajlatának módosulásaira nem árt felkészülni. Így például a felhőzet, a vízkészlet változásaira és legfőképpen a hőmérséklet emelkedésére. Az elkövetkező évtizedekben a nyári csapadékmennyiség csökken, a téli viszont nő. A változások kezdetén az évi 680 milliméter csapadékból tíz, de lehet, hogy húsz százalék hiányzik majd, ezért már most gondoskodni kell a vízpótlás lehetőségének megteremtéséről – figyelmeztetett Mika János.
Visy Károly, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai főtanácsadója úgy tudja, hogy a szolgálat állami költségvetésének várható megkurtítása miatt jövőre áttelepítik Budapestre az idén 70 éves siófoki obszervatóriumot.
– Miután 40 éven át aktív részese voltam a viharjelző-szolgálatnak, úgy gondolom, ez az elgondolás nem használ a viharjelzés minőségének. Akik itt, Siófokon végezték ezt a munkát, azok csak a balatoni viharjelzéssel foglalkoztak. Más a Balaton mellől előre jelezni, illetve jelezni a vihart, és más a fővárosból. A balatoni „széljegyzők” első emberét, Bartha Imre obszervatóriumvezetőt is nyugtalanítják a „torony” megszűnésének hírei. – Alternatívákat dolgoztunk ki Mersics Iván, a szolgálat elnöke részére, és kifejtettük: a szolgáltatás minőségét veszélyeztetné, ha a helyi viharjelzés bázisa elkerülne Siófokról. Nem véletlen, hogy a viharjelző obszervatóriumokat az európai nagy tavak mellé telepítették.
Meglepte az obszervatórium áthelyezésének híre Horváth Gyulát, a Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatóját is. – Hajóállomásaink és vitorláskikötőink évtizedek óta közvetlen összeköttetésben vannak az obszervatóriummal, kétóránként kapunk friss jelzéseket a tavi időjárásról, a szél erősségéről és irányáról, s ha indokolt, ezek alapján változtatjuk az útvonalakat. Szeretnénk ugyanis elkerülni a hullámzások okozta riadalmat. Úgy gondolom, a hajóstársaságnak és a balatoni vitorlázás megszállottjainak sem tenne jót, ha a tó éghajlati és időjárási viszonyait kiválóan ismerő meteorológusok helyett a jövőben a fővárosból végeznék a balatoni viharjelzést.
Mindezeket figyelembe véve is bizakodó Erdei János, a Magyar Turizmus Rt. német–osztrák régiójának igazgatója. Szerinte versenyképessé tehető a Balaton, ám ehhez tanulni kellene a nyugati meg a keleti, például a romániai és bulgáriai üdülőhelyek, a kontinens édesvizű tavainak turisztikai stratégiájából és vendégcsábító programjaiból. Nincs a tónak gazdája, az üdülőkörzetnek szállás-, utazási és szolgáltatási kedvezményekre jogosító turisztikai kártyája, és hiányos a turisztikai marketing is. Nem sejthető, hogy mire lesz pénz jövőre.
A tó vízgyűjtőjében eddig 50 halfaj előfordulását jegyezték fel, a halászhálókba azonban 10-15 halfajnál több nem kerül. A Balatoni Halászati Rt. horgászturisztikai menedzsere, Szakál Tamás szerint az utóbbi években a pecázók szeme előtt folyik a balatoni haltelepítés. Eközben – hogy megakadályozzák az évenként több száz millió forintra tehető hallopást – a halgazdaságiak a vízi rendőrökkel együtt minden eddiginél gyakrabban razziáznak a Balatonon. Nemrégiben három, vitorlás hajóból rabsickodó észak-balatoni haltolvajbandára csapott le a tavi halőrökből és vízi rendőrökből álló akciócsoport.
Mint lapunk is megírta: újabb privatizáció előtt áll a siófoki székhelyű halgazdaság. A több mint százéves cég részvényeire a tóparti önkormányzatok is igényt tartanak, ám mielőtt a halászati vagyonrészből a balatoni települések is tulajdonhoz jutnának, elkerülhetetlen, hogy állami tőkeinjekciót kapjon a súlyos gazdálkodási nehézségekkel küszködő cég.
– Azért vagyok bosszús, mert bár az elmúlt tíz-tizenöt év során számos jó stratégia készült, ám ezekből – forrás híján – kevés valósult meg – mondja Bóka István országgyűlési képviselő, Balatonfüred polgármestere, a tóparti önkormányzatokat öszszefogó Balatoni Szövetség elnöke. Minden politikai kurzus új koncepciót dolgoz ki vagy módosítja a már meglévőt. Jövőre a területfejlesztési forrásként megközelítően egymilliárd forint jut a Balatonra, a környezetvédelmi tárca pedig nyolcszázmillió forintot tervez regionális célokra. De például idén eltűnt a költségvetésből a balatoni vízközművekre várt 1-1,2 milliárd forint, ami tavaly nyolcszázmillió volt.
Dráguló horgászjegyek. Átlagosan harminc százalékkal emelkednek január 1-jétől a balatoni, a kis-balatoni és a nyugati övcsatornai horgászjegyárak. A legfájdalmasabb áremelés a 14 évesnél fiatalabb horgászokat sújtja: ők idén, egész évre 750 forintot fizettek a vízparti horgászatért, jövőre ugyanez az engedély 5000 forintba kerül. A 60 év felettiek egész évi horgásztarifáját 20 százalékkal mérsékli a halászati részvénytársaság, így ők az általános engedélyt 40 ezer helyett 32 ezer forintért kapják meg. A parti horgászatért 10 ezer, a vízparttól számított 1500 méterig pedig 19 200 forintért várakozhatnak fogási élményre.
