Az Európai Unió 2006. november 1-jével valószínűleg életbe lépő alkotmányszerződése a tagországok alkotmányaira támaszkodik, de nem helyettesítheti és nem rendelheti maga alá azokat. Ugyanakkor az unió alkotmányszerződése elsőbbséget élvez a tagállamok alaptörvényeivel szemben – fogalmazott kaposvári előadásában Petrétei József.
Az igazságügy-miniszter az unió alkotmányszerződése és a tagállamok alapokmánya viszonyának elemzése mellett a magyar alkotmányozás időszerű helyzetéről is kifejtette a véleményét. Arra a maga által feltett kérdésre, hogy módosítani kell-e a jelenlegi alaptörvényt, vagy új alkotmányra van szükség, egyértelműen leszögezte: habár az 1989–90-ben deklarált alkotmányos berendezkedés stabil, van esély az új magyar alkotmány konszolidációjára. Szerinte el kell végezni az új alaptörvény normaszövegének konszolidációját, hogy ha új alkotmányozási helyzet alakul ki, ne kelljen elölről kezdeni a munkát. – Az alkotmányozás nemcsak politikai, hanem szakmai kérdés is, amely nyilvánvalóan nem lehet egy parlamenti ciklus feladata – hangoztatta a politikus.
A kétharmados törvényekkel kapcsolatos politikai vitákra utalva kifejtette: néhány kivételtől eltekintve csaknem minden kétharmados törvényt meg lehetne szüntetni, ám azok számának radikális csökkentése mindenképpen indokolt.

Magyar szépségkirálynő is érettségizett ma