Elutasította a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a somogyiak kétszázmillió forintos pályázati kérelmét, így a Somogy megyei, a kaposvári és a taszári önkormányzatra „vár” a már készen álló polgári terminálhoz vezető, alig két kilométeres út építési költségeinek előteremtése. Mint megírtuk, Kolber István, a regionális fejlesztésekért felelős miniszter a minap százmillió forintot ajánlott fel a saját keretéből azzal, hogy az útépítés fennmaradó hányadát a Somogy megyei, a kaposvári és a taszári önkormányzat a polgári terminál tulajdonlási arányában vállalja.
A Somogy megyei önkormányzatnak és Kaposvár város önkormányzatának van forrása az útépítés költségéből rá eső, 20-25 millió forintra, ám a taszári helyhatóságnak nincs miből előteremtenie a 4,5 millió forintos önrészt. A település polgármestere, Pataki Sándor lapunknak elmondta: Taszáron ez évben mindössze nyolcmillió forint fordítható fejlesztésre, s mivel a községben több helyütt is járdát kellene építeni, a repülőtéri útra nem szavazott meg pénzt a képviselő-testület. A tartalék repülőtérré „lefokozott” taszári bázis civil szektorában már hónapok óta áll az 560 millió forintért megépített polgári terminál, és elkészült az ahhoz vezető gurulópálya is, ám mert a bázis bezárásával a honvédség a légiirányító személyzetet is „leszereli”, a polgári utas- és áruszállításhoz nem lesz szakembergárda és navigációs technika. Mindezek ellenére a polgári repülés beindításában reménykedő három somogyi önkormányzat arra az elhatározásra jutott, hogy Taszáron elengedhetetlen egy, a légi áru- és teherfuvarozásra alapozott bázis kialakítása. Időközben a riválisnak tartott pécs-pogányi repülőtér – több száz milliós területfejlesztési támogatásból – korszerű pályafényhez jutott, így ott a jövőben éjszaka is fogadhatnak, illetve indíthatnak személyszállító gépeket. Igaz, nem akkorákat, mint az ország második legnagyobb és ma még legkorszerűbb repülőterén, a taszárin. Ahol most – két kilométernyi bekötőút és légiirányítás híján – torzóként áll a csaknem hatszázmillió forintért megépített polgári terminál.
További öt vidéki légikikötő kap költségvetési támogatást. Mint Zóka Istvántól, a sármelléki Balaton-West Airport igazgatójától megtudtuk, a már másfél éve ígért, 300 millió forintos központi költségvetési és a Balaton Fejlesztési Tanács 65 millió forintos támogatásából a „zalai termálháromszög” központjában remélhetőleg megvalósul az éjszakai leszálláshoz szükséges pályafény és navigációs rendszer, és új terminál is épülhet a légibázison. Debrecen 220, Szeged 158, Pécs-Pogány 130, Nyíregyháza 110 és Taszár 100 millió forintos ígéretet kapott a területfejlesztési büdzséből.
Irányváltás Európában. Három különösen nehéz év után az európai repülési ipar már túljutott a nehezén – vélik ágazati elemzők, miközben úgy ítélik meg, hogy a nagy légitársaságok ennek ellenére sem lélegezhetnek fel. Az állami pénzekből életben tartott olasz Alitalia vagy svájci Swiss az idén is a puszta létért küzd, de a három nagynak, az Air France-KLM-nek, a British Airwaysnek és a Lufthansának sincs receptje az olcsó légitársaságok állandóan növekvő konkurenciájával szemben. A következő öt évben azzal számolunk, hogy a verseny az alacsony költségű forgalomban erősödik, hiszen az olcsó légicégek nem csak azért olcsók, mert az ellátáson és más szolgáltatásokon spórolnak. Két alapvetően különböző modell áll egymással szemben: az egyik az ingázó utaztatás Európán belül, a másik a hálózattal rendelkező légitársaságok, központi csomópontokkal – mutat rá a Boston Consulting Group repülési szakértője.
