Indiai csúcstámadás

Ezer vendég volt hivatalos 2004 nyarán Vanisa Mittal és Amit Batia esküvőjére. A 23 éves leány apja az a Laksmi Mittal, aki ebben az évben a legtöbb pénzt tudta személyes vagyonához hozzátenni a világon. Eredményével az acéliparból meggazdagodott indiai férfi a Forbes amerikai gazdasági magazinban a harmadik helyet foglalja el, komolyan veszélyeztetve dinamizmusával a vezető amerikaiakat.

2005. 03. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mittal leányának és a londoni befektetési bankár Batiának esküvőjére húszoldalas meghívót nyomtattak, amelyet ezüsttárcában küldték el. Öt napon át folyt a dínomdánom Franciaország legelőkelőbb üdülőhelyein, köztük a versailles-i palotaegyüttesben. Az indiai sajtó szerint a pompázatos ünnepségek 55 millió dollárjába kerültek a boldog apának. Akkoriban a teljes világsajtó ezzel a friggyel foglalkozott. Miképpen fia, Aditja esküvője is a lapok címoldalára került, ám inkább politikai felhangjai miatt. Az 1998-as egybekelést ugyanis az acélcsászár a kalkuttai Victoria Memorial épületében tartotta. A függetlenségére oly büszke indiaiak számára ez óriási arculcsapás volt, hiszen országuk erejének legfőbb bizonyítéka, az egyre gazdagabb és sikeresebb Laksmi Mittal épp egy olyan épületet választott, amely a brit birodalmi időkre emlékeztette őket.
Ennek ellenére az acélipar egyértelmű királya éppúgy indiai, mint ahogy a brit birodalom hódolója. A rádzsasztáni születésű, 54 éves férfi ugyanis Londonban él (egy 127 millió dollárért vásárolt, 12 hálószobás kastélyban), onnan irányítja családi vállalkozását, az acélipar gigászát. Az alapokat egykor apja, Mohan tette le, aki az ötvenes években létrehozta az Ispat nevű acélvállalatot. Az akkori gazdasági helyzet még nem tette lehetővé, hogy India a világ acéliparának élére álljon, ám az ifjabb Mittal színre lépésével ez megvalósulhatott. Az első acélgyárak Kalkuttában és Bangalorban épültek fel, majd az újdelhi kormány regulái miatt Laksmi Mittal megalapította az indonéziai Ispatot. Az acélhoz vasérc kell, azt pedig az Ispat soha nem ócskavasból nyerte ki. Vetélytársai mind ezt az utat követték, Mittal azonban kizárta ezt a lehetőséget. Ezt a taktikát ötvözte azzal, hogy terjeszkedése során a kisebb acélgyárakra koncentrált. Így jutott el az első lépések egyikeként Trinidad és Tobagóba 1989-ben. Azóta Mexikóban, Kanadában, Németországban, Kazahsztánban, Csehországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Lengyelországban és Romániában is terjeszkedik az 1995 óta Londonból irányított cég. Sőt, tavaly az Egyesült Államok legnagyobb ilyen profilú vállalkozása lett. 2004-re az egész világ acélipara fejet hajtott a Mittal Steelre átkeresztelt vállalat előtt. Cégével együtt gyarapodott a vezető pénze is. A Forbes listái szerint 2001-ben a 272. volt a leggazdagabbak között. 2003-ban a 177. volt, egy évre rá a 62, most pedig a harmadik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.