Nem lesz ingyenes ellátás mindenkinek

Megkezdődött egy naprakész adatbázisrendszer létrehozása, amely azonnal megmondaná a kórházban, a rendelőben, a háziorvosnál vagy a patikusnál lévő betegről, hogy van-e biztosítotti jogviszonya. Ezzel valósulhatna meg a miniszterelnök által bejelentett rendszer, amelyben csak a biztosítottaknak járna a jelenlegi, széles körű ingyenes egészségügyi ellátás.

Háromszintű biztosítási rendszer kialakítását jelentette be a hét végén Gyurcsány Ferenc. Ez drasztikus és meglepő változás lenne, főleg, hogy korábban a kormányfő úgy nyilatkozott: ebben a ciklusban már nincs lehetőség nagy átalakításokra. A tervek szerint megmaradna a szolidaritás elvű egészségbiztosítás, a szolgáltatásokat azonban csoportokba sorolnák. Az első csoportba tartoznának azok az ellátások, amelyek alanyi jogon járnának mindenkinek, ilyen a háziorvosi, a sürgősségi ellátás, az anya- és csecsemővédelem, a közegészség- és járványügy. A második csoportba a biztosítottak kerülnének, akik ingyen vehetnék igénybe az alap- és fekvőbeteg-ellátás átlagos szolgáltatásait. Azok pedig, akik ennél többet akarnak, a fizetős, harmadik csoportot alkotnák.
Ma senki sem vizsgálja a biztosítotti jogviszony meglétét az orvoshoz fordulóknál, s a lakosság többsége is hozzászokott: állampolgári jogon mindenkit megillet az ingyenes ellátás. A taj-kártya nem jelent biztosítotti jogviszonyt, amit egyébként 99 féle módon lehet megszerezni, a járulékfizetés nem az egyetlen út. A gyermekeken, a regisztrált munkanélkülieken, a szociális ellátásban részesülőkön, a nyugdíjasokon kívül biztosítottnak minősülnek például azok is, akik eltartottként egy biztosított személlyel élnek közös háztartásban.
Külön adatbázis szükséges ahhoz, hogy megtudhassuk: valaki biztosítottnak minősül-e, illetve – ha a jogviszonyt járulékfizetéssel szerezte – befizette-e a megfelelő összeget. Ma is létezik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) jogviszony-nyilvántartás, ám ez nem pontos és nem naprakész – mondta Király Gyula, az OEP informatikai főigazgató-helyettese.
Szakemberek dolgoznak az OEP-ben azon, miként lehet naprakésszé tenni az adatbázist, hogy az rögtön megmondja a kórházban, a háziorvosnál vagy a patikusnál: biztosított-e a beteg – mondta Király Gyula. Egy másik nyilvántartás tartalmazná azt az információt, hogy a járulékfizetők befizették-e a megfelelő összeget. Meg kell majd határozni azt is, hogy mekkora elmaradás jelenti a biztosítotti jogviszony megszűnését. Nem veszíthetik el jogviszonyukat azok sem, akik önhibájukon kívül, például a munkáltatójuk mulasztása miatt nem fizettek járulékot. Ha az a cél, hogy átalakítsuk a jelenlegi biztosítási rendszert, akkor az adatbázis-problémát orvosolnunk kell – mondta Rácz Jenő szakminiszter, konkrétumokat azonban nem árult el.