Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég jelentette be: háromlépcsős egészségügyi rendszer megvalósítását tervezik. Az első szinten lévő szolgáltatások, így a sürgősségi ellátás, az anya- és gyermekvédelem és a járványügyi ellátás mindenkinek térítésmentesen járnának. A második szinten lévő ellátásokhoz (idetartozik a legtöbb beavatkozás) már csak azok juthatnának ingyen, akik a törvény szerint biztosítottnak minősülnek. A harmadik „csomag” az extra szolgáltatásokat tartalmazná, ezeket térítési díj, kiegészítő biztosítás vagy egészségpénztári tagság ellenében lehetne igénybe venni.
Nem hallhattunk azonban eddig arról a javaslatról, amelyet a lapunk birtokába került dokumentum szerint Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter (jelenlegi kormánymegbízott) tett Rácz Jenő jelenlegi tárcavezetővel egyeztetve. Eszerint a háromlépcsős egészségügyi rendszert úgy valósítanák meg, hogy az ellátások többségéért, azaz a második szinten lévő szolgáltatási csomagért fizetni kellene, igaz, csak minimális összeget. A javaslattevők az elképzelt rendszert a casco biztosításhoz hasonlítják, hiszen az igénybevételnél ott is önrész fizetendő.
*
Elismerik: mindez kétélű fegyver, valóban visszafogja az igénybevételt, de a hozzáférésben jövedelem alapján szelektál. Miután a szegénység és a betegség sokszor „kéz a kézben jár”, pont a leginkább rászorultakat zárhatja el a szükséges ellátásoktól – fogalmaznak. Ennek ellenére számolni kell az önrész kiterjesztésével – szögezik le –, hozzátéve, hogy meg kell találni a megfelelő kompenzációt a valóban rászorulóknak. Az elképzelések szerint a térítési díj magasabb lenne, ha a beteg nem azt a szakrendelőt vagy kórházat keresi fel, ahová beutalják. Kedvezményt kaphatna viszont akkor, ha részt vesz népegészségügyi szűrővizsgálatokon, vagy rendszeresen felkeresi háziorvosát.
Kökény Mihály és Rácz Jenő szerint mindez megvalósítható a kormányzati ciklus hátralévő egy évében. A következő néhány hónapban azonban szükség lesz gesztusértékű intézkedésekre is – szögezik le. Az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak például azzal „kedveskednének”, hogy 2006-ban néhány milliárd forinttal megnövelnék az ügyelet és a túlmunka díjazására szolgáló pénzkeretet. Erősítenék a szűrővizsgálatokat és a dohányzás elleni küzdelmet, bevezetnék a gyógyászati segédeszközök kölcsönzési rendszerét, megreformálnák a közgyógyellátást. Kiderül a javaslatcsomagból továbbá, hogy nem tettek le a magántőke bevonásáról és az Állami Számvevőszék által élesen kritizált irányított betegellátási modell folytatásáról. Elkerülhetetlennek tartják az aktív kórházi kapacitás szűkítését és a gyógyszertámogatás visszafogását, hogy így teremtsenek fedezetet a szolgáltatások fejlesztésére. Liberalizálnák a gyógyszerpiaci kiskereskedelmet, és felvetődött, hogy az egészségügyi vállalkozásoknak lehetővé tennék az áfa-visszaigénylést, illetve az iparűzési adó alóli mentességet.
A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy az említett „reformkezdeményezések” szakmai és politikai konfliktusokat okoznak majd. Ezért tanácsolják, hogy a miniszterelnök érveljen azzal a választási kampány küszöbén, hogy nem a hátrálást, a bajok elfedését, hanem a politikai kockázatokat rejtő haladást kívánja, mert meggyőződése, hogy a cselekvés halogatása nagyobb veszély.
Gyurcsány Ferenc azt ígérte, jövő héten ismertetik azokat az intézkedéseket, amelyek bekerültek a 100 lépés programjának egészségügyi fejezetébe. Nem tudni, hogy Kökény Mihály és Rácz Jenő javaslatai közül melyek lesznek ezek.

Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán