Történelmi csúcsot döntött tegnap is a Budapesti Értéktőzsde részvényeit jegyző index, a BUX. A felfutással párhuzamosan a vezető részvények és velük együtt a legtöbb kis forgalmú papír kurzusa is drágult. Nyitáskor még csupán 8 pont előnnyel indult a nap, a kereskedés elején előző szintje közelében mozgott az index, majd tartós emelkedéssel 19 593 pontos csúcsáig emelkedett. Ez egyben történelmi is volt, sőt a BUX ezen a szinten fejezte be tegnap a kereskedést is. A 405 pontos indexbeli javulást a Mol, az OTP és a Richter emelkedése indukálta. Az átlagosnak mondható 17,4 milliárd forintos forgalom mellett a Mol és a Richter kurzusa is történelmi magasságba ugrott, az olajipari részvényeket a Credit Suisse First Boston (CSFB) jelentése is drágította. A CSFB felminősítette az olajipari szektort, amit azzal indokolt, hogy a nyersolaj árának drágulása a szektorra nézve kedvező lehet. A Mol ára tegnap 355 forintot emelkedve 18 100 forinton zárt. Jelentős, 7,88 milliárdos forgalom mellett kereskedtek tegnap az OTP papírjaival, a banki részvények 233 forinttal drágultak. Sokáig úgy tűnt, hogy csúcsot dönt a Richter, majd végül 1,61 százalékkal – 500 forinttal – erősödve 31 600 forintra ugrott. A vezető részvények többségétől lényegesen eltérő javulást mutatott fel a MTelekom, amely csupán öt forinttal tudott gyarapodni.
A kis forgalmú, de meghatározó forgalmú részvények közül egyedül az Egis árának nem sikerült javulnia, az FHB 25 forintot, a BorsodChem 69 forintot, az Antenna Hungária 60 forintot drágult. Meglepetést okozott a Synergon az 50 forintos javulásával, az informatikai cég 9,62 százalékkal növekedett. Napközben tíz percre fel is függesztették túlzott mértékű drágulása miatt.
A bankközi devizapiacon a forint az euróval szemben 0,30 forinttal erősödött, az alacsony forgalmú piacon az euró 247,00– 247,40 forint közötti szűk sávban mozgott, a nemzetközi piacokon is megállt a heves euró/dollár árfolyammozgás – írta az MTI–Eco. A nemzetközi tőkepiacokon határozott növekedési irány alakult ki, bár a tokiói börzén 0,11 százalékkal gyengült a Nikkei 225 index, de az európai vezető tőzsdék komolyabban, fél százalék felett javultak. A legnagyobb ázsiai mutató annak ellenére gyengült, hogy a japán gazdasági hangulat igen kedvező. A japánok egyre inkább hisznek országuk várható gazdasági fellendülésében: a kormányzat által kiadott előzetes konjunktúra-index májusi felmérések szerint 40 pontig szaladt fel az előző havi 31,8 pontról. Az elemzők is 40 pontot vártak. A mutató azt jelzi, miként látják az elkövetkezendő három hónap gazdasági kilátásait a japán vállalkozók. Mindazonáltal még nem utal a gazdaság biztos növekedésére, ahhoz el kellene érnie az 50 pontot – írta az MTI–Eco.
Jelentős lökést adott a európai indexeknek a nyersolajár 60 dolláros hordónkénti szintje. A hír hatására az olajipari cégek komoly növekedést tudtak felmutatni. Szakértők szerint az olajár drasztikus drágulása akár a 70 dollárt is elérheti.
Bankból fiók. A magyar piacon működő kereskedelmi bankok közül tucatnyi fontolgatja, hogy felszámolja itteni érdekeltségét, és fiókként folytatja működését – mondta az MTI-nek Nink Gabriella, a KPMG adópartnere. A bankok két ok miatt döntenek az átalakulás mellett. Az egyik a vállalati struktúra: ha az európai országokban fiókokkal és nem önálló leánybankokkal vannak jelen, hajlanak arra, hogy miután az EU-szabályozás lehetővé teszi, fiókká alakítsák át érdekeltségüket. A másik nyomós érv az átalakulás biztosította előnyök kihasználásához kapcsolódik, ilyen például az egy adóshoz kihelyezhető hitellimit.
origo.hu
Így gombolt le Magyar Péter ötvenmilliót a Tisza-szavazókról
