időjárás 14°C Malvin 2022. október 1.
logo

Műemlék mindössze egy szlovák koronáért

Munkatársainktól
2005.08.07. 23:00

Nagy vihart kavart a kilencvenes évek második felében a hír, hogy a galántai önkormányzat szimbolikus egy koronáért (hat forintért) kínálja a város parkjában álló, 1633-ban, reneszánsz stílusban épített, majd 1861-ben neogótikussá átalakított Esterházy-kastélyt. A vihar rövid ideig tartott, és csak politikai berkekben dúlt, mert a szakemberek tudták, szó sincs egyedi esetről, a galántaiak pedig azt, hogy az önkormányzat célja megmenteni a gyönyörű építményt, amely pénzhiány miatt, leromlott állapotában szégyene a városnak. Az üzlet, sajnos, nem jött létre, pedig a tervek szépek voltak: az új tulajdonos a kastélyt kulturális célokra alakította volna át úgy, hogy szálloda és vendéglő is működött volna benne, s akár nemzetközi konferenciák színhelye is lehetett volna. Ehelyett: azóta csak romlott a kastély állaga, s még mindig várja az önkormányzat a komoly érdeklődőt, aki újjávarázsolná az épületet. Ugyan már nem egy korona az ára, a hivatalos becsüs szerint mintegy tízmillió korona (hatvanmillió forint), de az önkormányzat kész jelentős árengedményre a felújítás fejében.
A galántai történet nem egyedi eset, s nem is csak az önkormányzatokra vonatkozik. A szlovák műemlékvédelmi hivatal kínálata is bőséges, az állami tulajdonban lévő váraktól kezdve kastélyokon át a kúriákig gyakorlatilag minden megtalálható a kínálatában. Az ok egyszerű: az esetek döntő többségében kulturális és műemlékekről van szó (Szlovákiában összesen 13 ezer ilyen építményt tartanak számon), sem az államnak, sem az önkormányzatoknak nincs elég pénzük arra, hogy méltó állapotban tartsák fenn az épületeket, megmentésüket azonban mindenki fontosnak tartja. A műemlékvédelmi hivatal jelenleg 97 várat, kastélyt és kúriát kínál eladásra, s bár mindegyiket hivatalos becsüssel beárazva ajánl honlapján (a legolcsóbbat 2 millió koronáért, azaz mintegy 12 millió forintért, a legdrágábbat pedig 88 millió koronáért, vagyis csaknem 530 millió forintért), az érdeklődők biztosan számíthatnak árengedményre, hiszen az épületek csak jelentős beruházások után lesznek használhatók, hasznosíthatók valamilyen célra.
A kínálatot az egyházak, de még inkább a magánszemélyek is gazdagítják. A restitúció során az államtól visszaszerzett kastélyok, kúriák, kolostorok, malmok sok esetben olyan állapotban voltak, vannak, hogy az új tulajdonosok legszívesebben megszabadulnának tőlük. Ez esetben, persze, nem érvényes a „szimbolikus árképzés”, a tulajdonosok a lehető legmagasabb árat szeretnék megkapni őseik hagyatékáért, de a hivatalos becsüsi árhoz azért általában nem ragaszkodnak. A galántai eset is jó volt azonban ahhoz, hogy a szlovák törvényhozás szigorítsa a műemlékvédelmi szabályokat, és pontosítsa a tulajdonosváltás feltételeit. Nos, a jelenleg érvényes jogszabályok szerint Szlovákiában csak hazai állampolgár, avagy szlovákiai székhelyű jogi személy juthat a felsorolt műemléknek számító épületekhez.



Az oldalt írta: Jámbor Gyula, K. Tóth László,
Neszméri Sándor (Pozsony) és Tolcsvai L. László

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.