Üres szekeret nem akarunk húzni…

A másfél évtizede megkezdett és a régiórendszer kontúrjait is felvázoló közigazgatási reform hovatovább szerep nélkülivé teszi a megyei önkormányzatokat. Hogy hány régióra „szeli majd föl” a törvényhozás az országot, még nem tudható, ám hogy a megmaradás érdekében össze kell kapaszkodnia három-négy vagy több megyének, úgy tűnik, nem lehet kérdéses. A magyar közigazgatás történetében elsőként Somogy, Baranya és Tolna megye, valamint Pécs és Szekszárd kísérletet tesz a regionális önkormányzásra. Kaposvár egyelőre kivár a csatlakozással. Szita Károly polgármester lapunknak azt mondta: a város önkormányzata nem akar üres szekeret húzni. Siófok polgármestere, Balázs Árpád pedig azt sérelmezi, hogy a gazdaságilag erős dél-balatoni térséget és benne Siófokot kirekesztették a mintarégió-társulásból.

Felértékelődött a területi közigazgatás az uniós csatlakozással, az Európai Unió támogatási alapjából elnyerhető pályázati pénzekre állítólag jó eséllyel számíthatnak az önkormányzati társulások. Az Idea munkacsoport segítségével a Belügyminisztérium dolgozta ki a regionális önkormányzat szabályozásának elképzeléseit. Indulhat hát a kísérlet – döntött a három dél-dunántúli megye közgyűlése, valamint Pécs és Szekszárd képviselő-testülete. Az „ötök” elsőként a régiós modellkísérlet intézményi hátteréről, a Dél-dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás létrehozásáról döntöttek. Amint az sejthető volt, a társulás elnökévé Pécs MSZP-s polgármesterét, Toller Lászlót választották. Egyesek szerint nincs szükség különösebb jóstehetségre ahhoz, hogy a pécsi politikust e tisztség majd a három dél-dunántúli megye „közigazgatási csúcsszerve”, a választott testületű régió elnöki székébe repíti.
– Ami elkerülhetetlen, ami nélkülünk is megtörténik, annak élére kell állni – fogalmazott Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, aki korábban látványosan kiállt az eddigi megyerendszer mellett.
Kistérségi önkormányzati társulásból már több mint félszáz van az országban, 151-ben többcélú társulás alakult. Lamperth Mónika belügyminiszter ígérete szerint a kormányzat közvetlenül nem avatkozik be a regionális társulás tevékenységébe, tiszteletben tartja az önkormányzati autonómiát. A belügyi tárca nyolcvanmillió, az önkormányzatok öt-öt millió forinttal járulnak hozzá a kísérlethez. Ez utóbbival kapcsolatban mondta lapunknak Szita Károly, Kaposvár polgármestere, hogy „nagy hiba volna eltapsolni több tíz milliót újabb íróasztalokra, fiókban maradó tanulmányokra”. Szita Károly, aki már korábban sem értett egyet a belügyi tárca regionális társulási kezdeményezésével, leszögezte: a somogyi megyeszékhely önkormányzata nem akar üres szekeret húzni, üres pajtát nézegetni, de értelmes célokért hajlandó az együttműködésre. Például annak érdekében, hogy Kaposvár, Pécs és Szekszárd, továbbá a három megye kistérségei miként vehetnék át a jelenlegi fejlesztési tanácsok szerepét, vagy miként működtethetnék közösen a múzeumokat.
A társulási megállapodás szerint elsők közt a szociális és gyermekvédelmi szakellátás kötelezettségei, másodikként a közoktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, harmadikként az idegenforgalom, a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás, negyedikként a sport, ötödikként pedig a közúti közlekedés feladatai kerülnek át régiós hatáskörbe.
Kaposvár egyelőre kivár a kísérlethez való csatlakozással. A város fideszes alpolgármestere, Juhász Tibor a regionális társulás megalakulásáról döntő tanácskozáson úgy fogalmazott: a megyeszékhely önkormányzata konkrét feladatokat szeretne látni, mielőtt a közgyűlés igent mond a csatlakozásra. Erre legkorábban szeptemberben kerülhet sor.
Siófok önkormányzati vezetője, Balázs Árpád úgy látja: megmagyarázhatatlan, hogy a Dél-Balatont miért rekesztették ki az önkormányzati társulásból. – A Balaton-part mindaddig nem érzi magát dél-dunántúlinak, amíg nem kap súlyának megfelelő szerepet a döntéshozatalban. Városunk és a dél-balatoni térség gazdasági ereje semmivel sem jelentéktelenebb, mint Szekszárdé. Egyébként pedig úgy látom: a most kezdődő dél-dunántúli kísérlet még távolabbra helyezi azt a sokak által szorgalmazott célt, hogy a balatoni üdülőkörzet önálló tervezési-statisztikai régióvá váljék.
– A most megalakult regionális önkormányzati társulást az előzmények ismeretében kényszermegoldásnak tartom. Ez nem a régió, hanem három megyei önkormányzat és két megyei jogú város megállapodása, tehát nem váltja ki a regionális önkormányzatot. Ennek ellenére támogatom a modellkísérletet, mert lehetőséget kínál a gyakorlati tapasztalatszerzésre – nyilatkozta a RégióStart című regionális közéleti havilapnak az MTA Regionális Kutatások Központjának ügyvezető igazgatója, Csefkó Ferenc. Ugyanakkor hiányolja az előzetes, megfontolt gazdasági, hatékonysági számításokat, a feladatok ezek szerinti elosztását, és arra figyelmeztet: ahhoz, hogy ez a modellkísérlet valóban a dél-dunántúli régió intézményesülését eredményezze, „meg kell szólítani” a csatlakozás érdekében Baranya, Somogy és Tolna valamennyi települését. Hiszen a régió társadalma belőlük, a települési önkormányzatokból áll, ők adhatnák meg az igazi és teljes körű legitimációt.