A bürokrácia és az adók csökkentése s a patrióta gazdasági szemlélet mellett körvonalazódik az új gazdasági stratégia negyedik eleme, ez pedig annak a szükségszerűségnek a felismerése, hogy létre kell hozni egy Kárpát-medencei gazdasági övezetet – foglalta össze a Nemzeti konzultáció gazdasággal foglalkozó találkozóinak eddigi tapasztalatát tegnap a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen Cséfalvay Zoltán, a gazdasági konzultáció szóvivője. Hangsúlyozta, a központi kormányzatnak az eddigieknél sokkal erőteljesebben kell támogatni a határon túli vállalkozások fejlődését, csak így érhető el, hogy a szülőföldön tudják tartani az ott élő magyar lakosságot. Rámutatott: a román–magyar kamara tervezett megalakítása lépés abba az irányba, hogy a határon túli magyar vállalkozásokkal erősödjenek a kapcsolatok, ám az érdemi előrelépéshez nagyon kevés az az 5 millió forint, amit indulásként erre szánnak. Működőképes megoldásként említette, hogy Magyarország határain túl létezik már 37 vállalkozásfejlesztési központ a Kárpát-medencében, s ezek megerősítésével sokat lehet tenni azért, hogy a helyi kis- és középvállalkozások a jelenleginél jóval versenyképesebbek legyenek.
Nagy-Máté András, az Ego Trade vállalkozásfejlesztési központ ügyvezető igazgatója a tegnapi tanácskozáson követendő példaként említette azt a támogatási stratégiát, ahogyan az olasz kormány elősegíti a tőkebefektetést Romániában. Mint mondta, a Romániában befektetni kívánó olasz vállalkozást olyan helyzetbe hozzák, hogy tudjon európai pénzekkel támogatott projekteket nyerni, ezt követően pedig a központi költségvetés a pályázat megvalósításához szükséges teljes önerőt átvállalja, de sokat segít az is, hogy a Romániába befektető olasz vállalkozás kamatmentes hitelekkel tudja megvalósítani romániai invesztícióit.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyetértett azzal, hogy jelentősen növelni kell a határon túli projektekben gondolkodó magyar vállalkozások támogatását, ám figyelmeztetett, hogy csak akkor van esélyük a hazai kis- és középvállalkozásoknak arra, hogy Romániában életképes üzleteket indítsanak, ha nem rövid távon, hanem közép-, illetve hosszú távon gondolkodnak. Kiemelte: nem kismértékben a közelgő EU-csatlakozás miatt érezhető fejlődés van a román munkaerő hatékonyságában, illetve az üzleti infrastruktúrában, ám még e tekintetben is szükség van 5-8 évre ahhoz, hogy beérje a magyar színvonalat. Azt viszont támogatandónak ítélte, hogy a magyar vállalkozások nagy számban vegyenek részt a romániai víz-, szennyvíz-, valamint környezetvédelmi infrastruktúra privatizációjában. Ezek megvásárlásával ugyanis kedvező körülmények között jutnak hosszú távon jövedelmező üzleti lehetőséghez. Javasolta, a központi kormányzat a közeljövőben tegyen lépéseket annak érdekében, hogy kétoldalú munkaügyi megállapodások jöjjenek létre Románia és Magyarország között, mert így mind a Magyarországon tendert nyerő romániai, mind pedig a Romániában pályázatnyertes magyarországi vállalkozásoknak módjuk lenne arra, hogy a saját speciálisan képzett munkaerő-kontingensüket a másik ország területén hatékonyan foglalkoztathassák. A Szülőföld-program kapcsán elmondta, helyes az, ha a szülőföldön erőfeszítés történik arra, hogy a munkaerő konvertálható tudással rendelkezzen, ám tudomásul kell venni, hogy ez azt is jelenti, hogy saját hazáján kívül még két-három országban lehetősége lesz arra, hogy jól fizető munkához jusson.
Tempfli József nagyváradi megyés püspök hozzászólásában örvendetesnek nevezte, hogy eltűnőben van Romániában a magyar vállalkozásokkal szembeni ellenállás, erre jó példa, hogy a Mol minden akadály nélkül tud kutakat nyitni belső Romániában is, míg néhány évvel ezelőtt az is nagy vitát váltott ki, hogy a határ közelében lévő Nagyváradon egyetlen kút megnyitásához hozzájáruljanak az önkormányzatok.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
