Várhatóan e héten országgyűlési határozati javaslat formájában luxusprofit elleni csomagot terjeszt a T. Ház elé a Fidesz. Az indítvány célja, hogy Magyarországon tíz százalékkal csökkenjen a háztartási villamos energia ára a luxusprofit terhére. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentette be napirend előtt a parlamentben, utalva a Szövetség szlogenjére, ami szerint „Vannak rossz dolgok, amelyeken változtatni kell”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az új uniós tagállamok közül Magyarországon fizetik a legtöbbet a háztartási villamos energiáért; kétszer annyit, mint a balti államok, 40 százalékkal többet, mint a cseh vagy a lengyel családok. Miközben egy osztrák család háromszor annyit keres, mint egy magyar, nyugati szomszédaink 10 százalékkal kevesebbet fizetnek a háztartási villamos energiáért, mint mi. – Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a szomszédos államokban az a bizonyos világpiac valahogy mindig alacsonyabban határozza meg az árakat, mint Magyarországon – jegyezte meg ironikusan a politikus, utalva az energiaárakról szóló vitákban elhangzó kormánypárti érvekre. Orbán kijelentette: el kell választani egymástól a tisztességes profitot és a luxusprofitot. A tisztességes profitot el kell fogadni, a luxusprofitot azonban le kell törni. – Biztatom magunkat, hogy mondjuk ki, Magyarországon a háztartásienergia-ár nem valós ár. Biztatom magunkat, hogy mondjuk ki, a nem valós árakat, a nyerészkedést és a luxusprofitot le kell törni – hangsúlyozta. Három elemből áll a Fidesz luxusprofit elleni csomagja: az 1995-ben kötött hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálata és az abban foglalt tételek csökkentése, a szolgáltatók közötti verseny mihamarabbi megteremtése, továbbá azt is javasolja az ellenzéki párt, hogy amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásának jogáról. A Fidesz elnöke néhány mondat erejéig kitért a nemzeti garanciatörvény kérdésére is, mondván, a minden parlamenti pártot magában foglaló megegyezés egyetlen korlátja az ijedtség volt, pedig tudjuk, fontos, hogy az emberek érezzék, a politikában igenis vannak garanciák, az adott szó számít.
(A parlament tegnap elutasította a nemzeti garanciatörvény tervezetének napirendre vételét. Amellett, hogy a T. Ház tárgyaljon a javaslatról, 162-en szavaztak, míg 188-an utasították el ezt, egy képviselő pedig tartózkodott. A Fidesz egységesen igennel voksolt, hozzájuk csatlakozott még a szocialista Tóth Sándor és az MDF-es Sisák Imre János, valamint 9 független honatya; nemmel voksolt az MSZP és az SZDSZ, valamint Herényi Károly szintén demokrata fórumos képviselő.)
Orbán Viktor felszólalása alatt mindvégig hangos moraj hallatszott a parlamenti patkó szocialista oldaláról, ám az Országgyűlésben felszólalók tekintélyének megvédése érdekében gyakorta hangot emelő Szili Katalin házelnök ez esetben nem lépett közbe. A Fidesz elnökének felszólalására ezúttal Kóka János gazdasági miniszter válaszolt. – Itt és most, ezen a ponton térjünk magunkhoz! – kezdte mondandóját a tárcavezető, aki szerint a luxusprofit kifejezés bevezetése a politikai közéletbe nevetséges. Szerinte ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy töröljük el az árakat, legyen minden ingyenes. Kijelentette: nem kérnek abból a látszatsegítségből, amelyet a Fidesz az uniónál nekik felajánl, nem kérnek abból a gazdaságpolitikából, ami tőkeellenes, befektetőellenes szlogenektől hangos és visszaállamosításról beszél. Ez a politika – jegyezte meg Kóka – csak arra jó, hogy elriassza a befektetőket. – Információm szerint ön személyesen igyekezett külföldi befektetőket lebeszélni arról, hogy sikeresnek ígérkező magyarországi privatizációban részt vegyenek – fordult Orbánhoz a gazdasági miniszter. Az ellenzéki padsorokban nagy felzúdulást kiváltó kijelentést utóbb újságíróknak nyilatkozva Kóka úgy magyarázta: még ellenőrzés alatt álló információi vannak az ügyben a Budapest Airport magánosítása kapcsán. Utalva Orbán Viktor korábbi, a privatizációk utólagos ellenőrzésével összefüggő kijelentéseire, úgy vélte, az ellenzéki politikus nem oszlatta el az ennek nyomán kelt aggodalmakat. (A témáról továbbiak a 11. oldalon.)
Zöld jelzés Paksnak. Az Országgyűlés elfogadta a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló tájékoztatást, valamint elvi hozzájárulást adott a bátaapáti térségben létrehozandó radioaktív- hulladék-tárolóhoz.
Horn Gábor (SZDSZ) igazi marhaságnak tartja a Fidesz elnökének kezdeményezését, ami szerinte minden valóságalapot nélkülöz, és a demagógia csúcsának tekinthető. Csak abban bízhatunk, hogy Orbán Viktor nem gondolta komolyan a bejelentést – tette hozzá a politikus.
Kapolyi László (MSZP) szerint alapvetően támogatandó minden, a lakossági energiaárak kordában tartását célzó javaslat. Úgy véli, elsősorban a kis keresetű családokat kell támogatni. – Elképzelhető, hogy az infláció mértékét meg nem haladóan emelkedjen a jövőben az áram ára – fogalmazott.
A kormányfő ismételt
Jórészt a száz lépés programjának már korábban bejelentett, agráriummal kapcsolatos intézkedéseit ismételte meg tegnap napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Kifejtette: a kabinet azt reméli, azt kívánja, hogy decembertől márciusig a magyar falu a földosztástól, az új földprogramtól, a földárveréstől legyen hangos. Soha nem látott építkezések mellett Magyarországon újra nyugalom van – mondta Gyurcsány, hozzátéve: nagyon szeretné, ha a soha nem látott építkezések mellett egyesek nem ahhoz keresnének apropót, hogyan lehet utcára menni, destabilizálni, elvenni a magyar vidék örömét.
Németh Imre (MSZP) a frakciója nevében támogatásáról biztosította „a kormány erőfeszítéseit”. Kis Zoltán (SZDSZ) a mezőgazdaság politikai indulatoktól mentes szakmai megközelítését sürgette. Karsai Péter (MDF) kifejtette: igazságtalan, hogy a bankoknak és a külföldi érdekeltségű felvásárlóknak kiszolgáltatottak a gazdák. Viszontválaszában Gyurcsány Ferenc nehezményezte, hogy a Fidesz nem reagált beszédére.
