Reformot és megszorítást is ígért tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc. A kormányfő a nevével fémjelzett csomag kapcsán elmondta: az adóemelés önmagában még nem reform, viszont az intézkedésekkel az állam átalakításának, illetve a későbbi fejlesztéseknek az alapjait kívánják megteremteni. Bejelentette: 2006–2008 között sok reformot indítanak el, ezekről a hét végén tárgyal a kormány Balatonőszödön. A jövőben nem lesznek újabb megszorító intézkedések, legfeljebb az árkompenzációs rendszert fogják áttekinteni, illetve 2008-tól megteremtik a „szélesebb bázisú vagyonadót”. Úgy vélte, 2008-ra el lehet jutni odáig, hogy az államháztartási hiány a GDP három százalékára mérséklődjön.
Lendvai Ildikó (MSZP) közölte: az adóemelés nem reform. Az viszont – folytatta –, hogy jelentős jövedelmek belépnek az adóalapba, hogy „umbuldajövedelmek” kifehérednek, hogy az „áttekinthetetlen mentességek dzsungelét kicsit ritkítjuk”, hogy azonossá válik a munka- és a tőkejövedelmek terhelése, az már reform.
Szijjártó Péter (Fidesz) sajnálattal állapította meg, hogy a miniszterelnök a beszédében elmulasztotta az őszinte szembenézést korábbi ígéreteivel és kijelentéseivel. A politikus egyebek mellett felidézte, hogy a korábbi kormányzati nyilatkozatok dacára 30 százalékos gázáremelkedés és köntösbe bújtatva ugyan, de tandíjbevezetés is vár ránk. Kitért a forint drasztikus gyengülésének ügyére, hangsúlyozva, hogy a devizahitellel rendelkező családok minden tízezer forintnyi törlesztőrészlet után 500-600 forintnyi többletköltséget kénytelenek ezután elviselni. Kijelentette: a Gyurcsány-kormány intézkedései munkahelyek tízezreit veszélyeztetik, és családok tömegének megélhetését teszik kockára.
A Fidesz álláspontja lényegében az, hogy nem az aktívaktól kell elvonni, hanem a nyugdíjasoktól és a munkanélküliektől – jelentette ki Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke a Fidesz heves bírálata mellett elismerte, hogy megszigorításokat vezetnek be az állam- és közigazgatásban a lakosság és a vállalkozók terhére. Erre a szabad demokrata szónok szerint a túlköltekezés miatt van szükség. – A kormánynak fel kell vállalnia a stabilizációs intézkedéseket, még ha azok népszerűségvesztéssel járnak is – fogalmazott. Dávid Ibolya (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a durva megszigorításokra többek között a száznapos program osztogatása miatt kerül sor, amelyet anno az MSZP és az SZDSZ mellett a Fidesz is megszavazott. Feltette a kérdést, hogy miért pont most kellene hinni Gyurcsány Ferenc szavainak, majd közölte, ez egy következmények nélküli ország, ahol senkinek nem esik bántódása a 9,4 százalékos költségvetési hiány miatt. A KDNP részéről Lukács Tamás lemondásra szólította fel Veres Jánost, amiért a pénzügyminiszter még a kormánypárti képviselők elől is eltitkolta a költségvetés állapotát. Hozzátette: ha szándékosan követte el ezt a hibát, akkor erkölcsileg is alkalmatlan feladatára, ha nem, akkor szakmailag. Egyben felszólította bocsánatkérésre is, amelyet a nemzettől és azoktól a frakcióktól kell kérnie, amelyeket félrevezetett a büdzsé megszavazásánál. Kifogásolta, hogy a megszigorítások a legkisebb mértékben sem veszik figyelembe a magyar demográfiai viszonyokat és a családokat érintő hatásokat.
Veres János többek között az autópálya-építésre, az iraki adósságelengedésre, az árvízi védekezésre, az önkormányzatok hiányára, a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a gázár-kompenzációra, valamint egy szerinte még nem nevesíthető tételre hivatkozott a világ egyik legnagyobb költségvetési hiányának indoklásakor.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
