Göncz Kinga külügyminiszter
A jelölt korábban még nem dolgozott diplomáciai vonalon. Göncz Kinga Göncz Árpád volt köztársasági elnök lánya, ennek ellenére a legsúlytalanabb miniszter az új kormányban, nem lévén ugyanis pártpolitikus. Mindez megkönynyíti Gyurcsány Ferenc számára, hogy a külügyeket továbbra is saját kezében tartsa. Az első Gyurcsány-kormányban ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. A SOTE általános orvosi karán végzett 1972-ben, 1978-ban pszichiáteri, 1982-ben pszichoterapeuta szakvizsgát tett. 1989-től az ELTE Szociológiai Intézetének adjunktusa, 1998-tól előad a Soros György által támogatott Közép-Európai Egyetem jogi tanszékén. A Medgyessy-kormányban az egészségügyi, szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára, majd 2004 júniusától 2004 októberig esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter. Gyurcsánytól kapott egy valódi tárcát, ám tevékenységét sok kritika érte.
Gráf József földművelésügyi
és vidékfejlesztési miniszter
Az első olyan új miniszter, akit a kormányfő megnevezett. Válaszul arra, hogy a választási kampányban a Fidesz szövetséget kötött a Magosszal, Gyurcsány Ferenc bejelentette: Gráf maradni fog a posztján. A pozíciója annyira erős a kormányban, olyan alkut kötött a miniszterelnökkel, hogy még azt is megengedhette magának, hogy lemondjon parlamenti képviselői mandátumáról. Gráfot a szocialista agrárlobbi juttatta a bársonyszékbe, amikor elérték azt, hogy a kormányfő menessze elődjét, Németh Imrét tavaly tavasszal az agrárdemonstrációt követően. Gráf 1946-ban született, 1968-ban a körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum mezőgazdasági gépészeti szakán szerzett diplomát. 1968 és 1975 között a szabadszentkirályi Béke Mgtsz-ben dolgozott, 1996-tól a Dél-dunántúli Gabona Rt., 1997-től az IKR Bábolna igazgatósági tagja. Országgyűlési képviselő 1994 és 2006 között, 1999-től a szigetvári térség szocialista pártelnöke.
Hiller István oktatási
és kulturális miniszter
Hillert minden idők legkétbalkezesebb MSZP-elnökének tartják. Pedig az elmúlt ciklusban a Gyurcsány Ferenccel kötött paktum révén gyorsan emelkedett a pályája, egészen a pártelnöki székig, ahol a történész-latin szakos egyetemi docensnek rövid idő alatt sikerült mindenkit meggyőznie alkalmatlanságáról. Most viszszajut oda, ahonnan indulni szeretett volna, 2002-ben ugyanis az SZDSZ és Magyar Bálint elhalászta előle az oktatási tárcát. Így csak politikai államtitkár lehetett az Oktatási Minisztériumban, majd 2003-tól 2005-ig a kultuszminisztérium vezetője. Az MSZP elnöke 2004-ben lett, kísérletet tett a Ságvári Endre-kultusz felélesztésére. Gyurcsány Ferenccel történő összeborulása kétélű fegyvernek bizonyult, jóval erősebb patrónusa mögött hamar háttérbe szorult. Ha küzdött is ez ellen, annak semmi jelét nem lehetett látni. A pártot a választási kampányban az MSZP országos választási bizottságának elnöki posztjáról már Gyurcsány irányította, aki várhatóan hamarosan hivatalosan is megszerzi a pártelnöki széket. Hiller István kárpótlásul kapta meg a miniszteri posztot, ha már sikerült azt elhalászni a szabad demokraták orra elől. Tegnapi jelölésével a párt napi ügyeinek intézését már át is adta másnak.
Kiss Péter szociális
és munkaügyi miniszter
Eddig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter volt, a szociális területtel kibővített munkaügyi tárca, és az, hogy továbbra is ő marad a kormányfő politikai helyettese, azt igyekszik kompenzálni, hogy át kellett adnia a kancelláriát Gyurcsány bizalmasának. Kiss Péter még a KISZ-ben kezdte, majd 1989-ben a sokadik utódszervezet, az MSZP-hez kötődő Baloldali Ifjúsági Társulás alapító elnöke. Nagyon régen van már az országos politika élvonalában, az MSZP országos elnökségének is tagja 1994-től. A Horn-kormányban 1995 és 1998 között munkaügyi miniszter. Medgyessy Péter kormányának kezdetektől tagja volt, először mint foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, majd Kiss Elemér bukásával mint kancelláriaminiszter. Részt vett a Medgyessy-ellenes puccsban, sőt, ő volt a puccsisták miniszterelnök-jelöltje, ám a jobban megszervezett Gyurcsány végül is elhalászta az orra elől a kormányfői posztot. Mivel kihívója volt, Gyurcsány Ferenc úgy bánt vele mint hímes tojással, 2004 ősze után is maradhatott a posztján és most sem járt rosszul. Igaz, hogy Kiss Péter aranykalitkában tartásával Gyurcsány még mindig jobban jár, mint ha a látókörén kívül kerülne egyik lehetséges ellenfele.
Kóka János gazdasági
és közlekedési miniszter
A 34 esztendős, budapesti születésű Kóka a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán végzett 1996-ban. Ezután az Elender Computer Kft., majd jogutódjainak vezérigazgatója, illetve elnöke lett 2004-ig. Az első Gyurcsány-kormány megalakulásakor gazdasági és közlekedési miniszterré nevezték ki. A koalíciós tárgyalásokon Kóka neve külügyminiszterként és egészségügyi miniszterként is felvetődött. Ez utóbbi pozíciót minden bizonnyal nagy szakértelemmel látta volna el, hiszen eredeti szakmája orvos. Eddigi minisztersége elsősorban botrányos személyzeti politikája miatt emlékezetes: egy testre szabott tender révén kerülhetett a tárca útgazdálkodási igazgatóságának az élére Kóka egykori elenderes üzlettársa, Horváth László. A Horváth által vezetett igazgatóság pazarló gazdálkodása miatt a rendőrség nyomozást rendelt el. Emellett egy Veres János pénzügyminiszterrel kötött megállapodás eredményeként a Kókával korábban ugyancsak szoros munkakapcsolatban lévő Berki Endrét nevezték ki a BKV Rt. igazgatósági tagjává.
Lamperth Mónika
önkormányzati
és területfejlesztési miniszter
Lamperth 1957. szeptember 5-én született a Bács-Kiskun megyei Bácsbodokon. A megyei tanács munkatársa volt Kaposvárott 1991-től. Régi arc az MSZP-ben, 1994 óta országgyűlési képviselő, 1998 óta tagja az országos elnökségnek. Medgyessy Péter kormányában lett először miniszter, megkapta a belügyi tárcát. Az ő nevéhez fűződik a rendszerváltást követő legbrutálisabb rendőri tömegoszlatás, az 1998. július 4-i Erzsébet hídi csata, illetve az esti Kossuth téri rendőri beavatkozás. A liberális drogpolitika jegyében az általa felügyelt rendőrség középiskolásokat kutatott át, motozott meg, forgatott ki cipőikből az aluljárókban, közterületeken. Még a liberális szervezeteknek is szemet szúrt, hogy a rendőrség az elmúlt négy évben sorra akadályozta demonstrációk (például béketüntetések) megtartását, ezen intézkedések jogszerűtlenségét a bíróság rendre kimondta. A Társaság a Szabadságjogokért követelte, hogy ne jelöljék újra, igaz, most a rendőrséget kiszervezték alóla. Lamperth erős a párton belül, és régi szövetségese Szekeres Imre, aki szintén miniszter lett. Megosztásukra állítólag Gyurcsány kísérletet tett, amikor Lamperth posztját Szekeresnek kínálta fel, ám ő ezt elutasította.
Molnár Lajos egészségügyi
miniszter
A 60 éves, nyírbátori születésű Molnár Lajos a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1971-ben, majd fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott évtizedekig. A rendszerváltás előtt – saját bevallása szerint – megpróbálta megmenteni a Fegyver- és Gázkészülékgyárat, de a később csődbe jutott állami cég megszerzésére eredménytelenül pályázott. 1995-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen egészségügyi menedzser diplomát szerzett. Személye először akkor került a figyelem középpontjába, amikor gazdasági hiányosságok miatt fegyelmivel eltávolították a Szent István Kórház főigazgatói székéből. A botrány ellenére Kóka János gazdasági miniszter Molnárt nevezte ki a MÁV-kórház főigazgatójává, amelyet egészen mostanáig betöltött. Az SZDSZ egészségpolitikusa korábban az orvosi kamarával is összerúgta a port: a szakmai érdekképviselet etikai vizsgálatot kezdeményezett Molnár ellen, amiért a Financial Timesnak azt nyilatkozta, „az egészségügyi ellátás színvonala már most sem egységes Magyarországon, és a magas beosztású orvosok csak a saját zsebüket bélelő rendszert védelmezik”. Molnár az úgynevezett „liberális egészségügyi reformprogram” egyik megalkotója, a Liberális Egészségügyi Tanács elnöke. Egyes híradások szerint a miniszterelnök nem számított Molnár feltétlen hívének.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1950-ben született Budapesten. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi és Bölcsészettudományi Karán, biológia-népművelés szakon végzett, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem környezetvédelmi szakmérnök szakán szerzett diplomát. 1989 és 1991 között a Környezet és Fejlődés című szakmai folyóirat főszerkesztője volt. Ebben az időszakban a Hubert H. Humphrey-ösztöndíjasként az amerikai Cornell Egyetemen is tanult. 1991 és 1994 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank környezetvédelmi főszakértője volt. Ezután közel tíz esztendeig a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójaként dolgozott, de eközben az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének alelnöke, majd elnöke volt. 2003-ban az SZDSZ-es Kóródi Máriát váltotta a környezetvédelmi és vízügyi miniszteri poszton. 2004-ben az ENSZ Klímaváltozási Világegyezmény elnöki tisztét is betöltötte.
Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Az 1950-es születésű Szekeres Imre 1977-től nyolc éven át a KISZ Veszprém Megyei Bizottságának titkára, majd első titkára volt, és ebben a minőségében Pap János volt Veszprém megyei kommunista párttitkár segítőjeként tevékenykedett. Pap Jánosról azt kell tudni, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolások idején külön levélben fordult Kádár Jánoshoz, hogy a veszprémi kommunisták úgy gondolják: a Brusznyai Árpád tanár esetében hozott, életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítélet nem elég komoly. A levél hatására Brusznyai Árpádot, a forradalmárok veszprémi vezetőjét kivégezték. Szekeres 1985-ben bekerült Veszprém város tanácsába, ahol tanácselnök-helyettes lett. 1989 októberében az MSZP megyei szervezetének első elnöke lett, egy évvel később pedig a párt országos elnökségének tagja lett. A Medgyessy-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkáraként ténykedett 2004-ig, majd a Gyurcsány-féle puccs után az MSZP elnökhelyettesévé választották. Szekeres honvédelmi miniszterré történő kinevezése hátterében egy helycserés támadás áll: Juhász Ferenc eddigi tárcavezető feltehetőleg az MSZP elnökhelyettesi pozícióját kapja meg.
Szilvásy György
kancelláriaminiszter
A közgazdász és programozó matematikusi végzettségű Szilvásy György 1981-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-titkára, majd 1985 és 1989 között a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetője volt. Ezután egy évig kormányfő-tanácsadóként dolgozott, majd 1990 és 1995 között a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkáraként többek között a gazdasági ügyeket felügyelte. Egy tavalyi újságcikkben elismerte: „Az egész pártvagyon értékesítése hozzám tartozott.” Például az ő engedélyével kerülhetett ki a kincstári vagyonkörből a balatonőszödi kormányüdülő egyik villája, amelyet aztán Gyurcsány Ferenc egyik cége szerzett meg botrányos körülmények között. Szilvásy 1998 és 2000 között az Altus Rt., majd 2000 és 2002 között a Perfekt Rt. vezetője volt; a két cég közül az Altus ma is Gyurcsány tulajdonában van. Szilvásy György a környezetvédelmi tárca, a sportminisztérium, a kulturális tárca és a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára is volt. Bár 2004-ben azt nyilatkozta, hogy nem szeretne ismét politikus lenni, tavaly áprilisban Gyurcsány őt jelölte ki a kabinetfőnöki posztra, mostantól pedig ő a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.
Veres János pénzügyminiszter
Az agrármérnök-szakközgazdászi diplomával rendelkező Veres János KISZ-titkárként kezdte gyümölcsöző karrierjét, itt ismerte meg későbbi feleségét. 1979-ben belépett az MSZMP-be, majd 1986-tól a párt nyírbátori városi bizottságában dolgozott. Alapító tagja volt az MSZP-nek, amelynek nyírbátori szervezetében 1990 óta, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökségben pedig 1991 óta tevékenykedik. 1994-től parlamenti képviselő. 2002 októberében Nyírbátor polgármesterévé választották. Egy évvel később a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2004-ben még látványosabban felívelt a karrierje: előbb az MSZP megyei elnökévé és a párt országos elnökségének tagjává választották, majd az első Gyurcsány-kormány megalakulásakor a kancellária politikai államtitkárává, később pénzügyminiszterré nevezték ki. Vagyonnyilatkozata alapján Veres János az egyik leggazdagabb országgyűlési képviselő. Vagyonát üzleti tevékenységével alapozta meg. Ma már feltehetőleg szeretné meg nem történtté tenni, hogy 1991-ben Kabai Károllyal együtt megalapította a Bogát-Ferr Kft.-t, amelyből három évvel később kilépett, de volt üzlettársa ezen a társaságon keresztül utóbb egy több cégből álló számlagyárat kezdett működtetni. Kabait ezért a bíróság első fokon két év hat hónapos börtönbüntetésre ítélte áprilisban.
Petrétei József igazságügyi
és rendészeti miniszter
Az első Gyurcsány-kormány szürke igazságügy-minisztere most megkapta a Belügyminisztériumtól a rendőrség felügyeletét is. Kérdés, hogy a pécsi jogászprofesszor hogyan lesz képes megküzdeni az MSZP rendészeti kérdésekben jártas erős embereivel. Korábban ugyanis még mindenki biztosra vette, hogy ha a rendőrség átkerül az igazságügyhöz, akkor nem Petrétei viszi majd a tárcát. A pártbeágyazottságának hiánya ugyanakkor előny Gyurcsány Ferenc számára, hiszen a kormányfőnek így sokkal erősebb befolyása lehet a rendőrséget is felügyelő tárcánál. Petrétei 1958. október 10-én született Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1983-ban. Politológus diplomát szerzett 1996-ban, a Pécsi Tudományegyetemen 1984 óta tanít, jelenleg az alkotmányjogi tanszék egyetemi docense.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
