Terítéken a tandíj és a szigorítások

Hiller István oktatási és kulturális miniszter elismerte tegnap a parlamentben, hogy fizetni kell majd a felsőoktatási tanulmányokért az egyes szakokon. A kérdések és interpellációk sorában emellett szóba került a súlyosan emelkedő közterhek kérdése.

Pánczél Károly és Pokorni Zoltán fideszes képviselők azt tudakolták, hogyan tudja majd kifizetni egy átlagos keresetű család a tandíjat, hiszen például a pedagógusdiplomáért évente 380 ezer forintot kellene fizetni. Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt mondta: a beszedett tandíj nem fedezi a képzés költségeit, ennek a gyakorlatnak kívánnak véget vetni azzal, hogy előírják az egyes szakokhoz tartozó minimumösszeget.
Kovács Zoltán (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogyan akarja a kabinet teljesíteni a minőségi önkormányzati szolgáltatásokra vonatkozó ígéretét, ha a bejelentéseknek megfelelően év közben 14 százalékkal drágul az áram és 30 százalékkal a gáz. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter tudatta: az eddig bejelentett áremelkedések csak a lakosságra vonatkoznak, a gazdasági tárcánál most dolgoznak azon, hogy mekkora lesz az önkormányzatok számára a drágulás.
Dávid Ibolya (MDF) szerint a közszolgálatban dolgozók kétszeresen járnak rosszul az elbocsátásokkal, ugyanis nemcsak több mint 14 ezer fő menesztésére számíthatnak, de elbocsátásuk előtt a kormány egy törvénymódosítással számukra hátrányosan változtatna jogaikon. Veres János pénzügyminiszter közölte: 12 ezer főt tervez a kormány elbocsátani, a jogszabály-módosításnak pedig nem lenne visszamenőleges hatálya.
Révész Máriusz (Fidesz) azt kérdezte „a tisztelt modern baloldali miniszterelnök úrtól”, hogy az élelmiszerek, gyógyszerek áfájának emelése miért baloldali lépés. A kormány először csökkentette a helikopterek, plazmatévék és luxusautók adóját, majd ugyananynyival megemeli a tejét, a kenyérét és a parizerét. Az európai, ezek szerint „elmaradott és középkorban ragadt” baloldal ennek az ellenkezőjét szokta csinálni – érvelt Révész. Gyurcsány Ferenc válaszában azzal indokolt, hogy így nem kell megszüntetni például a 13. havi nyugdíjat.
Soltész Miklós (KDNP) szerint az ország félrevezetése és a drasztikus szigorítások után érthetetlen, hogyan engedhette el a kormány
az olajban dúskáló Irak 40 milliárd forintot kitevő adósságát. Gyurcsány Ferenc válaszában az úgynevezett párizsi klub országainak határozatára hivatkozott. A kormányfő azt mondta, hogy a KDNP-s képviselőnek is felajánlhatták volna az adósság behajtását. Soltész viszonválaszában felszólította a kormányfőt, hogy ne az Országház falai között „sefteljen”; a pénzt a gyógyszerkasszára vagy az orvosi ügyeletek kifizetésére is fordíthatta volna az állam.