Ön teológusból lett bankár: alighanem ez egyedülálló pályafutás a hazai pénzintézeti szektorban. Tudja-e hasznosítani bankári pályáján a teológusi attitűdből fakadó elkötelezettséget?
– Erős családi kötelék az, hogy a szűk családomban nyolc lelkész van. Ám a teológiai tanulmányaim során rájöttem, hogy soha sem lennék igazán jó lelkész, ezért váltottam, és matematika–fizika szakos tanárnak készültem az egyetemen. Tizenöt hónapig voltam tanár, aztán Amerikában egy ösztöndíjat kaptam. Hazajöttem, visszaköltöztem Debrecenbe, ahol nem volt üres tanári állás. Ezért jött a banki pályafutás lehetősége, amikor is elhelyezkedtem a CIB Bankban mint pénztáros, majd bő három év múlva egy másik bankban már Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnökének voltam a helyettese. Egyébként akkor, amikor egy lelkész vagy egy bankár találkozik, a bizalomra épülő attitűd nagyon hasonló. Azt gondolom, hogy amikor nézzük a magyar társadalmat, akkor az emberek valójában nem bankot, hanem bankárt választanak. A bankválasztás kulcsa a bizalom.
– Ezek szerint a bankválasztás elsősorban bizalmi kérdés. Na és hol maradnak a kondíciós tényezők?
– Bizalom nélkül nem lehet egy betétes ügyfélnek bankot választani, bizalom nélkül pedig egy bank nem tud az ügyfélnek hitelt adni. A bizalom nem az árarányokban testesül meg, alapja a személyes ismertség vagy elismerés és a bankszakemberek hozzáértése. Az ügyfeleket nem lehet tárgynak tekinteni, nem szabad gépiesen kiszolgálni. Az ügyfél problémáinak megértése révén vezet el az út a teljes körű banki kiszolgálásához.
– Mikor jó bankár a bankár?
– Akkor, ha az ügyfelet megismeri á-tól z-ig. Ha az ügyfélben csak a klienst látja, akkor hosszú távon kárt okoz neki, mert például olyan hitelbe „vezeti be”, amelyet az érintett nem lesz képes visszafizetni. Egy ország polgárosodását az is mutatja, hogy új bizalmi kapcsolatrendszer épül ki tagjai között. Azt tapasztalom: a társadalom egy jelentős része eljutott arra a szintre, hogy igényli a bizalmi kapcsolatokat. Ebben az országban már sok olyan vállalat van, amely tizenhat év alatt bizonyított és rászolgált a bizalomra. Egyre több olyan magyar bankár van, aki az elmúlt tizenhat évben nagyon sok ügyfélnek vitte sikerre a vállalkozását.
– Hogyan látja a magyarországi bankszektor jelenlegi állapotát? Sikersztori vagy az elvárható fejlődés következett be?
– A magyarországi bankszektor – ha a nemzetgazdaság egészét vesszük alapul – az, amely a leghamarabb felzárkózott a nyugati struktúrához, illetve elérte a nyugati szintet. Ennek – humánoldalról – előzménye is volt, hiszen az ország legjobb szakemberei, akik nyugati nyelveket beszéltek, magas szintű szakmai képzettséggel rendelkeztek, szinte mindanynyian a pénzintézeti szektorban helyezkedtek el. Tehát a bankok szerepe meghatározó. Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy a kialakult termékstruktúrában hol tartunk. A magyarországi banki termékstruktúra az ügyfélkör igényei alapján jött létre és alakul át folyamatosan. Mihelyst a mi ügyfélkörünk a nyugat-európai szinten fog élni, a bankok automatikusan tudnak majd a következő, fejlettebb szintre átváltani.
– Azért van hová fejlődnünk a pénzügyi kultúra tekintetében…
– Tisztázzuk: a lemaradás nem abból ered, hogy a bankok nem tudnák azt a szolgáltatást nyújtani, amit Nyugaton, például az anyabankjaik. Bankunk koreai menedzsmentje úgy tartja: nemzetközi szemmel tekintve a magyar banki infrastruktúra kifejezetten erős, s az emberi erőforrás, szakértelem és innovációs készség is kimagasló. Az igények nem nőttek még fel a lehetőségekhez. Hollandiában például tízszer több az egy lakosra jutó tranzakciók száma, mint Magyarországon. A fejlődés fontos eleme tehát az, hogy a bankok oktatják is az ügyfeleiket.
– Osztja azt a vélekedést, hogy véget ért a hazai bankok számára az aranykorszak?
– A bankok fejlődése a gazdasági fejlődéssel párhuzamos. A hitelállomány akkor és olyan mértékben növekszik, ahogyan a lakosság és vállalkozások fejlődésükhöz a hitelintézeti támogatást igénylik. Jelenleg a gazdasági szereplők, a magyar vállalkozások pesszimistán látják a helyzetüket, és ennek következménye a saját beruházásaik visszafogása. Mihelyst a politikai és a gazdasági bizalom végérvényesen helyreáll, a magyar vállalkozások optimistábbak lesznek a jövőt illetően, újból látványosan erőre kaphat a bankszektor is.
– Mintha a hazai kis- és közepes vállalkozásokat csak az utóbbi években fedezték volna fel a pénzintézetek. Az érintettek közül sokan a bankok zárt világára panaszkodnak…
– Tény, sokáig nem volt jellemző, hogy a hazai bankok erre a szegmensre koncentráltak volna. Ugyanakkor az elmúlt évek során szinte minden pénzintézet kialakította a számukra megformált szolgáltatási csomagokat, a különböző konstrukciókat. Természetesen a KDB Bank is elsődleges célcsoportnak tartja a kis- és közepes magyar vállalkozásokat (kkv-kat). A szolgáltatásainkban előny, hogy nem a vállalati banki struktúrákat „butítjuk” le a kkv-k igényeire, speciális vállalkozói ügyfélkörünk számára eddig is kiemelkedően széles körű kínálattal bírtunk – kevés kkv-nak nyílik módja például közvetlen treasury szolgáltatást (a pénzkihelyezések koordinálása) igénybe venni. A cél ennek a szolgáltatási szintnek a fenntartása.
– Menedzsmentjük valószínűleg már a tervezés fázisában van a jövő évet illetően. Mint a legtöbb bank, önök is keresletcsökkenéssel számolnak a makrogazdasági körülmények miatt?
– A mi piaci részesedésünk alakulása és a növekedés kulcsa a banki aktivitásban rejlik. Ha csak az idei év vállalati üzletágának várható ötvenszázalékos gyarapodását nézem, aligha kell szomorkodnunk. Olyan dinamikus növekedési tendenciát tudunk felmutatni, hogy számításaink szerint három-öt éven belül az ország ismert középbankjává válhatunk. Fontos tényező a lakossági szegmens is. Azt látom, hogy Ausztriában a lakosság tudatosan választja az osztrák árut, ugyanakkor Magyarországon a lakosság sajnos nem tudatos választó, és a bankválasztásban sem a tudatosság, sokkal inkább a megszokás uralkodik. Reméljük, ezen a téren nagy lesz majd a változás. Mi mindent megteszünk: olyan termékekkel, szolgáltatási portfólióval készülünk, amely a piacot nagyon meg fogja lepni. Terveink megvalósulását a tulajdonos – a Koreában Magyar Fejlesztési Bankhoz hasonló feladatokkal bíró, ám a magyar bankkal ellentétben a vállalkozások felépítésében is aktív – KDB Bank egyértelműen támogatja. A magyarországi hitelintézet a koreai, főként a mára megerősödött nagyvállalatoknak az európai megjelenését segíti elő. Jó példa erre a dél-koreai Hankook-gyár dunaújvárosi felépítése. A koreai nagyberuházókon keresztül ugyanakkor egyre szélesebb a magyar beruházói kör, amelynek üzleti tevékenységét a KDB támogatni tudja. És ahogy a koreai nagy cégek európai térnyerését elő tudjuk segíteni – legyen itt szó például a KIA szlovákiai „megjelenésének” pénzintézeti támogatásáról –, úgy fogjuk majd a megrendelések révén megerősödő s akár regionális terveket szövő magyar kis- és középvállalatokat is segíteni terjeszkedésükben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
