Mivel a Nagy Titokzatos sok varázserőt adott Kojotnak, annak önbizalma és önhittsége egy idő után nagyon megnőtt. Még azt is hitte, hogy ereje meghaladja a Nagy Titokzatosét. Úgy gondolta, nincs olyan dolog a világon, amit meg ne tudna csinálni.
Kojot néha igen bölcs volt, néha pedig nagyon ostoba. Egy napon fejébe vette, hogy csillaggal fog táncolni.
– Igazán úgy érzem, hogy ezt meg tudom csinálni – mondta magának kevélyen.
Látott egy nagy csillagot feltűnni a hegy mögött, és szólt neki.
– Hé, te csillag, állj meg és gyere le! Táncolni akarok veled!
A csillag leereszkedett, amíg Kojot meg tudta fogni, aztán felrepült az égre. Kojot rajta csüngött. A csillag hosszú ideig körözött az égbolton, Kojot pedig egyre fáradtabb lett. Kapaszkodó karja elgémberedett, úgy érezte, mindjárt kiszakad a vállából.
– Csillag – mondta –, azt hiszem, most már eleget táncoltunk. Haza akarok menni!
– Még túl magasan vagyunk – figyelmeztette a csillag. –Várj, amíg lejjebb ereszkedek a hegy fölé, ahol felvettelek.
Kojot lenézett a földre. Elég közelinek látszott.
– Fáradt vagyok, barátom, most már visszaindulok, mert elég alacsonyan járunk – mondta Kojot, és elengedte a csillagot.
Nagy hibát követett el. Zuhant a Föld felé, zuhant egyfolytában. Tíz télen át esett lefelé. Végül átpottyant a felhőkön, és amikor nekicsapódott a földnek, szétlapult, akár a nyújtott őzbőr. Ott helyben meg is halt.
A nagy síkság népei – előbb a földművelő pauni, menden és minetári törzsek, később a vadászó sziúk, feketelábak, sájenek, kájovák és mások – a világ keletkezéséről szóló mítoszokon, harci és hőstörténeteken, tanmeséken és legendákon keresztül örökítették értékeiket az utókorra. Csak napnyugta után, hosszú téli estéken meséltek, a mesemondókat nagy tisztelet övezte. Késni nem illett, a történet alatt a hallgatók nem beszélhettek, nem kérdezősködtek, és ugyanabban a testhelyzetben maradtak, mint a történet kezdetén. Figyelem- és fegyelempróba is volt ez, hiszen némely mese akár fél éjszakán át tarthatott. Az indiánok – akik megvetették a hazudozást, a gyávaságot, az önteltséget és a fukarságot – néha mesét ajándékoztak egymásnak.
Cseh Tamás is értékes ajándékot nyújt át az olvasónak a Csillagokkal táncoló Kojot című válogatásával. A dalszerző-előadóművész negyven esztendeje kutatja és ápolja az indián hagyományokat (1997-ben megjelent könyve, a Hadi ösvény is ezekről a kemény, harcias és büszke emberekről szól). A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent gyönyörű könyvet a művész fiának, Cseh Andrásnak különleges festményei díszítik.
(Csillagokkal táncoló Kojot. Észak-amerikai indián mesék. Cseh Tamás válogatása. Méry Ratio Kiadó, Dunaszerdahely, 2006. Ára: 4900 forint.)
origo.hu
Teljes összeomlás a budapesti közlekedésben - most jön csak az igazi káosz
