Csak januárban várható ítélet abban a felekezeti ügynökkérdést érintő perben, amelyet egy újságíró indított az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával (TL) szemben. Kozák Dániel a Fővárosi Bírósággal azt szeretné kimondatni, hogy az egyházi vezetők közszereplők. Csak így nyílna meg annak lehetősége, hogy a TL kiadja azon egyháziak esetleges ügynökaktáit, akik azt állítják magukról, nem közszereplők. Az ilyen ügynökakták után kutató Kozák azután indította meg a – tegnap folytatódott – polgári pert, hogy tavalyi megkeresésére Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató a zsidó felekezet, továbbá Frenkl Róbert országos felügyelő és D. Szebik Imre püspök az evangélikus, valamint Seregély István, Bosák Nándor és Veres András püspökök a katolikus egyház részéről azt válaszolták, nem tartják magukat közszereplőnek. Így a TL nem adhatta ki azokat a dokumentumokat – már ha voltak –, amelyekből kiderül, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálatával.
Pataki Árpád bíró tegnap arra szólította fel a felperest, tételesen mutassa be, hogy az általa citált megnyilvánulásokban hol található olyan mozzanat, amelynek alapján bizonyítható, hogy az adott egyházi személyek közhatalmat gyakoroltak, politikai közvéleményt feladatszerűen alakítottak. Ezek ugyanis a törvényi ismérvei a közszereplőségnek. Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége jogi képviselője lapunknak elmondta: más az, ha valakinek egy vallási közösségben figyelembe veszik a véleményét, és más, ha valaki „feladatszerűen” formál közvéleményt. Bodonovich Jenő, a katolikusok jogi képviselője azt hangsúlyozta, az államtól szétválasztottan működő egyház a törvények szerint nem politikai szervezet. Képviselőinek feladatát az egyházi jogszabályok határozzák meg. Lényegük: befolyásmentesen hirdessék az evangéliumot, adjanak erkölcsi útmutatást egyéni és közösségi szinten.
origo.hu
Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most
