Ma hozza nyilvánosságra határozatát az Alkotmánybíróság (AB) a házipénztáradóval kapcsolatos beadványokról. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete, valamint a Fidesz által megtámadott jogszabály sajtóértesülések szerint nem állta ki az alkotmányosság próbáját.
A parlament július 10-én fogadta el a házipénztáradóról szóló törvényt, amely 2007. január 1-jén lép hatályba, s célja a készpénzforgalom visszaszorítása.
A jogszabály szerint házipénztáradót azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek pénztárukban az üzletmenet által indokoltnál több készpénzt tartanak. A bankoknak nem kell fizetniük ilyen különadót – idézte a távirati iroda az inkriminált törvényt.
Az adótanácsadók azért kérték a jogszabály megsemmisítését, mert az szerintük az esetek többségében nem jövedelmet és/vagy vagyont adóztat, s így elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét, ezen keresztül potenciális vagyonát, ami kisajátítás. A jogalkotó valóságos célja az egyesület szerint nem a készpénzforgalom visszaszorítása, hanem az osztalékfizetés halasztásával élő adóalanyoknál egy vagyonnak nem minősülő házipénztári összeg (készpénz) kvázi osztalékadóztatása, ám ezt nem ekként jelenítette meg a törvényben. Az adótanácsadók alkotmánysértőnek tartják a házipénztáradót azért is, mert a készpénz egy diktált mérték feletti megadóztatásával korlátozza a versenyszabadságot, s előnyben részesíti a bankokat.
Az adót ugyanis csak akkor lehet elkerülni, ha a pénzt a kifizetésekhez a bankszámláról veszik fel, s a fölösleget mindig befizetik a számlára, ami növeli a bankköltségeket.

Botrány Budapest utcáin – Törvénysértő Pride-felvonulás jön szombaton