Csak a hét végén, vagyis négy és fél hónappal a júliusi választások vitatott megnyerése után jelentette be a mexikói kormány, hogy nem tudja tovább halasztani bizonyos üzemanyagok és a legnagyobb állami tejtermelő vállalat árainak jelentős emelését. Az egyedül nyilatkozó belügyminiszter tulajdonképpen beismerte, hogy a júliusi elnökválasztások megnyerése érdekében halasztották el az áremeléseket, mert a választások eredményére kedvezőtlenül hatottak volna, ha még a választások előtt jelentik be. Az áremelést felháborodás fogadta, a vállalkozók máris közölték, mindenképpen gyors áremelkedésekre számítanak, amelyek persze most is a legszegényebbeket sújtják.
Az áremelésekről kényes belpolitikai helyzetben döntött Felipe Calderón, a PAN júliusban nyertes kormánypárti elnökjelöltje. A nyári választások óta nyugtalan belpolitikai helyzet csak tovább mérgesedett, és ellenállási góc alakult ki a dél-mexikói Oaxaca államban is, amit azóta sem sikerült rendezni. Az ellenzék (PRD) júliusban alulmaradt vezére, Andrés Manuel López Obrador pedig éppen ma, a mexikói forradalom kitörésének 96. évfordulóján áll árnyékkormánya élére, és feltett szándéka, hogy december elsején megakadályozza a győztes jelölt elnöki beiktatását.
Calderón esélyeit rontja még a brit gazdasági folyóiratban, a The Economistban megjelent hét végi cikk Mexikóról, amelyben a szerző „bátor lépésekre” akarja sarkallni a december elsején beiktatandó elnököt. Arra biztatja, hogy szabaduljon meg a nagy állami monopóliumoktól: a legnagyobb oktatási szakszervezet, az Oaxacában is erős SNTE felszámolása, a távközlési (Telmex) és a kőolajtermelő nagyvállalat (Pemex) magánkézbe adása egybeesik az új elnök terveivel, valamint a külföldi befektetők érdekeivel.
origo.hu
Karácsony Gergely szerint, ha nem tetszik a Pride, vidd el a gyereked máshova
