Negyedmillió kórházi kárvallott

A kórházba kerülő betegek számának jelentős visszaesésével számol az Egészségügyi Minisztérium az ágyszámcsökkentés után. A lapunk birtokába került dokumentumban az áll, hogy az eddiginél várhatóan közel negyedmillióval kevesebb esetet látnak majd el az aktív, tehát elsősorban gyógyító feladatot végző osztályokon.

Várhatóan az eddiginél évente körülbelül kétszázharmincnégyezerrel kevesebb pácienst látnak majd el az aktív kórházi osztályokon az ágyszámcsökkentés miatt. Ez az Egészségügyi Minisztérium beszámolójában olvasható, amely a gazdasági kabinet számára készül. A szaktárca a következőképpen kalkulált. Alapul vette, hogy a jelenlegi, közel hatvanezernyi aktív férőhelyen egy év alatt mintegy 2,1 millió esetet láttak el. Hamarosan az aktív ágyak 26-27 százalékát megszüntetik, ezeken a helyeken mintegy ötszázhatvanháromezer esetet kezeltek. A minisztérium arra számít, hogy ennek a több mint félmillió esetnek a 41,5 százaléka, azaz kétszázharmincnégyezer eset várhatóan kiesik az aktív ellátásból.
A szóban forgó esetek 17 százaléka ugyan ezután is kórházba kerül majd, csak éppen nem aktív, hanem elsősorban tartós betegek ápolásával, rehabilitációjával foglalkozó krónikus osztályra. Körülbelül húsz százalékukat pedig járó betegként, szakrendelőkben látnák el a várakozások szerint. Négy és fél százalékukról viszont a dokumentum is azt feltételezi, hogy „várhatóan nem vesz majd igénybe más egészségügyi ellátást”. Ugyanakkor egy kormány-előterjesztés egyik pontja már árnyalni próbálja ezt a kijelentést: ott az olvasható, hogy ők a háziorvosok segítségével gyógyulhatnak majd.
Persze kérdéses, hogy a ma még aktív kórházi ágyon kezelt betegek valóban arra az ellátási szintre kerülnek-e, amelyre – legalábbis papíron – a minisztérium irányítaná őket.
A fekvőbeteg-ellátásban várt forgalomcsökkenéstől megtakarítást is remél a szaktárca. Az aktív ágyakon ellátottak számának mérséklődése például 14,28 milliárd forinttal csökkentené a kifizetéseket a tervezetthez képest. A krónikus osztályokon ellátottak számának emelkedése ugyanakkor 4,524 milliárd forint többletkiadást generálna. A járóbeteg-ellátásban jelentkező többletbetegszám a számítások szerint hétmilliárd forinttal növelné a kiadásokat. A betegutak szabályozása (aki nem a területileg illetékes kórházba vagy beutaló nélkül érkezik, illetve saját orvost választ, annak meghatározott mértékű hozzájárulást kell fizetnie) 2,756 milliárd forinttal csökkentené a kiadásokat 2007 második fél évében – olvasható az anyagban.
Egyik dokumentumban sem találtunk pontos információt, hogy miből és mekkora finanszírozást rendelnének azokhoz a páciensekhez, akik az ágyszámcsökkentés után a megmaradó kórházakban jelentkeznek „többletként”. Noha az Egészségügyi Minisztérium vezetői és a szóban forgó kormány-előterjesztés is említést tesz a kórház-finanszírozás emeléséről – amelyet az intézmények régóta szorgalmaztak –, egyelőre semmilyen részlet nem ismeretes.