Zágráb szobrásza

Ha valaki vonattal érkezik a horvát fővárosba, s kilép a pályaudvarról, Tomislav király lovas szobrával találja magát szembe, a horvátok első koronás uralkodójával. Zágráb egyik szimbóluma. Méltóságot és lendületet, egyben egyszerűséget sugall. Ilyen megemlékezés jár az államalapítóknak. 1925-ben volt az első horvát király millenniuma. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban sem volt annyi autonómiája Horvátországnak, mint társországként a Szent Korona közösségében. Bizonyára nem véletlen, hogy elhatározták a király méltó emlékművének felállítását. Robert Franges-Mihanovic (1872–1940) vállalkozott erre, a századforduló horvát szobrászatának kiválósága.
Május 29-én nyitották meg a Felsőváros elegáns galériájában (Klovicevi dvori), a Jezsuita téren a szobrász életművének retrospektív kiállítását, amelyet július 8-ig lehet megtekinteni. A horvát főváros számos jelentős helyén (a székesegyházban és a híres Mirogoj temetőben) láthatjuk a művész domborműveit, de más városokban – például Varasdon és Eszéken – szintén találkozhatunk alkotásaival. Simat Banov zágrábi egyetemi tanár, a kiállítás rendezője szerint Franges-Mihanovic volt az első horvát impresszionista. Nem csupán monumentális emlékművek alkotója, hanem a száz évvel ezelőtti európai modernség kiváló horvát képviselője. A kiállítás bemutatja az életmű egyes szakaszait, és megtekinthetők a művész kis plasztikái, portréi, reliefjei, valamint meg nem valósult szobortervei, vázlatai is. A rendező mindenekelőtt azt szeretné érzékeltetni a látogatóval, hogy milyen hely illeti meg a horvát szobrászt európai kortársaival összehasonlítva. Az egyik horvát napilap kritikusa szerint szobrászata akár Rodinével is mérhető. A fiatal Franges-Mihanovic Budapesten kapta életében az első jelentős elismerést: 1896-ban a millenniumi kiállításon nagydíjjal tüntették ki.