Súlyos kétségek vetődnek fel a postai kerékpárok beszerzésére kiírt közbeszerzés tisztaságával kapcsolatban – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak két hazai kerékpárgyár vezetője. A közel 4800 kerékpárért összesen 1,1 milliárd forintot fizet a posta, vagyis darabonként több mint 200 ezret, igaz, az árban benne foglaltatik az öt éven keresztüli szervizelés költsége is. Tavalyig a Magyar Posta beszállítója a hazai piac egyik meghatározója, a Schwinn-Csepel volt, amely a postával közösen kifejlesztett járműveiért mindössze 30-40 ezer forintot, tehát a mostani ár ötödét kérte el.
Klimon Péter, a cég vezérigazgatója azt gyanítja, hogy bennfentes cég nyerhetett. A cégvezető szerint konkrét termékre írták ki a pályázatot, ami abból is látszik, hogy mindössze öt hét felkészülési időt hagytak az indulóknak, miközben egy létező, piacon lévő szlovén kerékpár paramétereit jelölték meg műszaki elvárásként. A speciális előírások teljesítéséhez négy hónapos fejlesztési időre lett volna szükség – mutatott rá Klimon Péter. Neuser András, az évente nyolcvanezer kerékpárt gyártó esztergomi Neuser gyár tulajdonosa úgy vélte: abból a pénzből, amelyhez most egy nem szakmabeli jut a tender révén, olyan fejlesztésre futná, amely nemcsak a gyártási háttér bővítésére elég, hanem hosszú távon fejlődési pályára állítaná a magyar kerékpárgyártást.
Ismert, a pályázatot az a Cronopont Kft. nyerte meg, amely eddig elsősorban ingatlanberuházásokkal foglalkozott, kerékpárbeszerzésekben viszont semmilyen tapasztalata sincs.
Tomecskó Tamás, a posta szóvivője visszautasított minden, a tender tisztaságát megkérdőjelező felvetést. Hozzátette, a legjobb ajánlatot benyújtó céget hirdették ki győztesnek, a vesztes pedig nem támadta meg az eljárást.
Eközben a korrupció visszaszorításáért küzdő Transparency International magyarországi tagozata tegnap állásfoglalást adott ki, amelyben a Magyar Posta kerékpárvásárlása, a kancellária által megrendelt sokmilliós tanulmányok és a kórházi széfek beszerzése kapcsán rámutattak: a hazai közbeszerzési rendszer visszás, a tendereknek csupán tíz százaléka zajlik teljesen szabályszerűen. A források nem megfelelő felhasználásának hátterében a klasszikus (kenőpénzes) korrupció, kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás és egyéni részrehajlás is állhat – hangsúlyozta a Transparency. A szervezet szerint a rendszerszerű korrupció 20-25 százalékkal drágítja a beszerzéseket, és gyakran szükségtelen termékek vételét eredményezi. A Transparency International Magyarország állásfoglalása rávilágít: a magyar közbeszerzési törvény túlszabályozott, kiskapukat rejt, sok kivételt tartalmaz, az üzleti titok fogalmának homályos megfogalmazása pedig visszaélésre ad alkalmat.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
