Jövőre egyébként pont ennyi pénzt vonnak ki az oktatásból, ami tanárok ezreinek elbocsátását és tömeges iskolabezárásokat eredményez. Úgy látszik, a reformálókat az is hidegen hagyja, hogy az iskolák 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, és van, ahol még meleg víz se jut a gyerekeknek.
Azt, hogy várhatóan 2008 első negyedévének végéig írják ki az iskolai digitális táblákra vonatkozó pályázatokat Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője jelentette be, de köztudott, hogy a táblaüzlet ötlete még az előző oktatási miniszteré, a szabad demokrata Magyar Bálinté volt. A korábbi tárcavezető már két évvel ezelőtt előállt az igen költséges beszerzés javaslatával, akkor azonban a minisztériumnak nem volt pénze rá. Most ő kezeli az európai uniós források jelentős részét, így már jut a régi álom megvalósítására. Január 1-jétől lehet majd jelentkezni az Intelligens iskolai programra. A csomagok számítógépből, projektorból és interaktív táblából állnak majd. A készüléket összekapcsolják egy laptoppal, ami a táblára vetíti a tananyagot, ráadásul elektronikus tollal írni is lehet rá.
*
Magyar Bálint korábban úgy nyilatkozott, hogy „az oktatásban a 120-150 évvel ezelőtti helyzethez képest a technológiai környezet, néhány írásvetítőt és televíziót leszámítva, nem nagyon változott”. Az iskolák digitalizálását az oktatás csendes forradalmának nevezte. Kijelentette: a száraz tankönyvek helyett élményszerűvé kell tenni az oktatást. Az „élmény” ára a tervek szerint 34 milliárd forintra rúg, ebből egyszerre 35-40 ezer táblát szándékoznak vásárolni, így becslések szerint 30 százalékkal kerülne többe egy interaktív tábla, mintha csak egyetlen darabot venne belőle egy iskola. Az SZDSZ-es államtitkár szerint jó néhány év múlva akár a tanári alkalmazás feltétele lehet az informatika alapszintű ismerete. Az oktatói gárda legalább felét fel szeretnék szerelni hordozható számítógépekkel is.
A táblákhoz való ragaszkodás azért különösen elgondolkodtató, mert néhány hónappal ezelőtt Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kellene újítani. A kutatás szerint az intézmények 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékukban pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek. Magyar erre úgy reagált: nem az fogja elősegíteni egy gyerek pályáját, ha van vezetékes gáz az iskolában. Hozzátette: ez nagyjából olyan, mintha száz évvel ezelőtt arról vitatkoztak volna, hogy minek könyvet adni a diáknak akkor, amikor még a fűtés sincs megoldva az iskolákban.
A digitális táblákra elkülönített milliárdok hírére több szakmai szervezet is jelezte: nem ilyen formában képzelik el a fejlesztést, valamint hiányolták az előzetes hatástanulmányokat és a szakmával való egyeztetést is. A tömeges beszerzést ellenzők szerint először megfelelő körülményeket kellene teremteni a diákoknak, és csak utána jöhetnének a luxusdolgok. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke korábban lapunknak azt mondta: tízezer pedagógus státusának megszűnésével kalkulálnak, ami iskola- és osztályösszevonásokat eredményez, így az uniós forrásokat az oktatásból kivont milliárdok pótlására kellene fordítani. Kerpen szerint az idén hétmilliárd forintot vettek el az oktatástól, jövőre ez az összeg 30 milliárd lesz, vagyis majdnem megegyezik a digitális táblákra fordítandó összeggel.
A Fidesz arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány az oktatás jelenlegi helyzetében milliárdokat dob ki digitális táblákra. Ágh Péter, a párt országgyűlési képviselője szerint képtelenség, hogy a kormány digitális táblák beszerzésén töri a fejét, miközben 30 milliárd forintot von ki a közoktatásból, tízezer pedagógust bocsát el, tandíjat vezet be, és tömeges iskolabezárásokra kényszeríti az önkormányzatokat. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint a táblák jó eszköznek számítanak, vigyázni kell arra, hogy tisztességes áron és átlátható versenykörülmények között szerezzék be őket, nehogy megismétlődjön a Sulinet esete, amikor az internetszolgáltatást a piacinál jóval magasabb áron vásárolta meg a kormány. Fájdalmasan emlékezetes az is, amikor három éve az Informatikai és Hírközlési Minisztérium darabonként csaknem egymillió forintért szerzett be kakaóval leönthető számítógépeket óvodásoknak. Később kiderült, hogy az IBM máshol ingyen ajándékoz ebből a típusból óvodáknak, és a hatezer forintos klaviatúrák is ellenállnak a kakaónak.
Menczer Tamás: Ha nem mi döntünk a sorsunkról, akkor más fog, és az mindig rossz