Zavaros rendőrvallomások

Ismét önellentmondásos vallomásokat tettek a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban tanúskodó rendőrök tegnap a bíróságon. A Fidesz siófoki elnökségi ülésén is téma volt a másfél évvel ezelőtti rendőri brutalitás. Az ellenzéki párt nem támogatja a gyülekezési törvény olyan módosítását, amely szűkítené az állampolgárok gyülekezéshez való alkotmányos alapjogát.

„Lehet, hogy a valóság nem annyira fényes.” A magyarországi perek elhúzódásáról és az ez ellen tett intézkedésekről is tárgyalt Jean-Paul Costa, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke a magyar igazságügyi miniszterrel tegnap. Tárgyalt ugyanakkor a bizottsági elnökökkel Balog Zoltán (Fidesz), az emberi jogi bizottság vezetője is, aki tájékoztatta Jean-Paul Costát a 2006. őszi eseményekről. – Az európai főbíró elmondta, ilyen ügyek még nem kerülhettek az Emberi Jogok Európai Bíróságára, mert Magyarországon még nem járták végig a szükséges lépcsőfokokat – idézte az elhangzottakat Balog Zoltán. Jean-Paul Costa hozzátette: a strasbourgi bíróságról nézve az emberi jogok helyzete problémamentes Magyarországon. Azonban lehet, hogy a valóság nem „annyira fényes” – tette hozzá. (MTI)

Saját korábbi vallomásaiknak is ellentmondó nyilatkozatokat tett tegnap két rendőr tanú a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol folytatódott a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményével vádolt K. János pere. Bár a vádirat szerint a 47 éves férfi „csoportosan”, tehát nem egyedül támadt rá a rohamrendőrökre 2006. szeptember 21-én az Oktogonnál, az egyik rendőr tegnap mégis azt vallotta, hogy a vádlott egyedül volt, amikor a földre teperték és megbilincselték. Ezzel a rendőr tanú nemcsak az ügyészségi vádirattal, hanem saját korábbi nyomozati vallomásával is szembement, hiszen akkor még „tömegből való kiemelést” emlegetett. További ellentmondásba keveredett a tanú, amikor a bíróság K. János magatartásáról faggatta, ugyanis míg a nyomozati vallomásában még arról beszélt, hogy a vádlott „cigányozott”, addig tegnap ezt már nem említette. A tanú azzal a kollégájával is ellentmondásba keveredett, akivel a férfit megbilincselték: egyikük azt mondta, K. János ütögette a pajzsokat, másikuk rúgásokat is emlegetett, holott elismerte, a sorfal mögül nem látott lendülő lábakat.
Ezzel szemben K. János elmondta: ő csak haza szeretett volna menni, de a rendőrsorfal ebben megakadályozta. Amikor szólt, hogy át szeretne menni, pajzzsal arcon vágták, a földre teperték és megbilincselték. (A bántalmazás miatt egy harmadik rendőr ellen hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vádjával jelenleg is eljárás folyik a Fővárosi Bíróságon.) A másik rendőr tanú, S. István törzsőrmester elismerte, hogy a pajzzsal megütötték a vádlottat, de hozzátette: ő is így szokott védekezni a pajzsot lökdösők ellen. A büntetőper március 4-én újabb rendőr tanú meghallgatásával folytatódik.
Ismeretes, a napokban a Fővárosi Bíróság két bírája is tényként közölte: a rendőrök egy része bizonyosan hamis tanúvallomást tett a bíróságon, tehát bűncselekményt követett el.
A 2006. őszi rendőri brutalitás a Fidesz siófoki, háromnapos elnökségi ülésén is téma volt. Szijjártó Péter lapunknak elmondta: a demokrácia szégyenének tartják, hogy lassan másfél évvel az események után sok bűncselekményt elkövető rendőrt nem sikerült azonosítani, és az ártatlanul bántalmazottakat az állam nem kártalanította erkölcsi és anyagi értelemben. A Fidesz-szóvivő hozzátette: nem támogatják a gyülekezési törvény olyan módosítását, amely szűkítené az állampolgárok gyülekezéshez való alkotmányos alapjogát.
Publicisztika és vezércikk a 7. oldalon