Bíróság elé került az aranyrészvény

Továbbra is jogsértő a magyar, úgynevezett szavazatelsőbbségi részvények szabályozása az Európai Bizottság szerint, ezért a testület az Európai Bírósághoz fordult. A magyar törvényhozás kitart a tavaly áprilisi jogszabály mellett, és vállalja a bírósági eljárást is.

Az Európai Bírósághoz fordult a magyar privatizációs törvénnyel kapcsolatban az Európai Bizottság, mert a magyar jogszabály Brüsszel megítélése szerint indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát – tette közzé a Bruxinfo. Az Európai Bizottság eredetileg a harmincegy, egykor állami tulajdonban lévő nagyvállalatban birtokolt szavazatelsőbbségi jog, más néven az állami aranyrészvények ügyében indított kötelezettségszegési eljárást még 2006 júliusában hazánkkal szemben. A magyar parlament tavaly áprilisban – az uniós eljárást megelőzendő – a privatizációs törvény módosításával törzsrészvényekké alakította át az állami aranyrészvényeket. Ez új helyzetet eredményezett, ezért az EU újabb vizsgálatokat tartott szükségesnek az ügyben. A brüszszeli bizottság belső piaci főigazgatósága ezek végeztével úgy döntött, hogy így is törvénysértő a magyar szabályozás. Az Európai Bizottság szerint ugyanis az államnak tényleges tulajdonrészéhez képest a cégek döntéseibe nagyobb beleszólási jogot biztosító speciális jogok, a szavazatelsőbbségi részvények akadályozzák a tőke szabad áramlását, a letelepedés szabadságát és elriasztják más uniós tagállamok befektetőit.
– A magyar szavazatelsőbbségi részvények szabályozása az EU jogszabályaival és normáival összhangban van, ötpárti egyetértéssel született, és a magyar állam vállalja a bírósági megméretést is – jelentette ki lapunk kérdésére Podolák György szocialista országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke. A politikus úgy ítélte meg, hogy a tavaly áprilisban megszavazott, az úgynevezett aranyrészvényekről szóló törvény eltörölte a unió által kifogásolt megoldást.
– Az aranyrészvény szerepének klasszikus felfogása, amely az öszszes közgyűlési határozat vétójára teremt lehetőséget, nem védhető meg az Európai Bíróság előtt – szögezte le korábban lapunk hasábjain Fekete Balázs egyetemi tanársegéd. De olyan részvénykonstrukciót is ki lehet dolgozni, amely megfelelő kormányzati ellenőrzést biztosít stratégiai vállalatok felett többségi állami tulajdon nélkül, és nem ellentétes a közösségi joggal sem. Az EU gyakorlatában született már precedens: a belga aranyrészvény-szabályozás például lehetővé teszi az energiaszolgáltatás stratégiai elemeinek – a vezetékhálózatnak és tározóknak – és a nemzeti energiapolitika céljainak védelmét, egy előzetes értesítési rendszer és az igazgatótanácsba delegált kormányzati képviselők segítségével. A szakértő szerint ha egy tagállam képes saját érdekeit pontosan felismerni, és azt színvonalas jogászi munkával megfogalmazni, akkor a bíróságon még az Európai Bizottság is legyőzhető.