Amikor 2003-ban az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) elindították, még 6000 eMagyarország-pont – közösségi széles sávú internetelérési hely – létrehozása volt a cél. Az IHM megszüntetésekor, 2006-ban ennek csak a felét, mintegy 3000 pontot sikerült regisztrálni – olvasható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján. Tegyük hozzá, ezeket az adatokat független szervezetek nem auditálták. Érdekes, hogy a GKM által tavaly megrendelt – ám nyilvánosságra azóta sem hozott – szakértői anyag, egy KPMG-tanulmány szerint ennek a számnak a fele sem igaz: a szakemberek a tavalyi év első felében alig több mint 1500 működő pontot találtak. A GKM – ugyancsak nem auditált adatai – szerint jelenleg Magyarországon közel 2000 működő eMagyarország-pont van, dacára annak, hogy tavaly nyáron 280 millió forint pályázati keretből 1000 pályázót támogattak.
Az, hogy valójában hány működő eMagyarország-pont lehet, a program portáljának adataiból sem derül ki. Talán azért, mert úgy tűnik, alapjaiban változott a GKM célkitűzése: mennyiségi növekedés helyett ezután a kommunikáció javítására, a jelenleginél sokkal hatékonyabb eszközrendszer működtetésére törekednek.
A KPMG-tanulmány másik fontos megállapítása, hogy a beindított programok nyomon követése szinte teljesen hiányzott az IHM-nél. A KPMG szerint az egyik fő tanulság, hogy bármi is legyen a program folytatása, a rendszeres ellenőrző tevékenység elengedhetetlenül fontos. Ezt támasztotta alá lapunk tapasztalata is; a hozzánk forduló, eMagyarorsztág-pontot üzemeltető olvasónk heteken keresztül hiába keresett kapcsolatot a tárca illetékesével, s csupán lapunk érdeklődése után biztosították róla, hogy hamarosan intézkednek ügyében.
A GKM tájékoztatása szerint egyébként 2007 márciusától folyamatos volt a kapcsolatfelvétel és az adategyeztetés az eMagyarország- pontokkal. A megújított eMagyarország-program részeként megkezdődött egy on-line monitoringrendszer bevezetése is. A programot koordináló eMagyarország Centrum működésétől várja a tárca a szakmai támogatás és kapcsolattartás biztosítását.
Az eMagyarország-programnak a filozófiájával van baj – vélik egyes szakértők. A második Gyurcsány-kormány megalakulása után még Kóka János is bírálta az IHM alapállását. – Az államnak nem kell feladatot vállalnia az infrastruktúra kiépítésében – nyilatkozta tavaly nyáron. Utódja százmilliókat szán ebben az évben is e célra, holott közismert, hogy egy üzleti alapra helyezett, kisvállalkozók által üzemeltetett modell – a TSR – kiadások helyett megtakarításokat jelenthetne az állam számára.
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása