A kiirtott esőerdők bosszúja

A világ tüdejének számító Amazonas esőerdői nemcsak levegőtisztító szerepük miatt értékesek. A folyóóriás mentének őserdői már Dél-Amerika fontos biztonságpolitikai kérdésének is számítanak.

2008. 04. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Január végén a baloldali brazil elnök, Luis Inácio Lula da Silva rendkívüli intézkedéseket hozott a világ tüdejének számító Amazónia esőerdőit pusztító legális és illegális fakitermelés és erdőégetés ellen. Szövetségi rendőröket és környezetvédőket küldött a veszélyeztetett területekre, mert így akarják elejét venni, hogy a földművelők és az állattenyésztők folytassák az illegális erdőégetést. De szakértők megállapították, hogy 2007 utolsó öt hónapjában 3200 négyzetkilométerrel csökkent az erdőterület: míg augusztusban még „csak” 243 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki, addig decemberben ez már 948 négyzetkilométerre nőtt.
Gary Duffy, a BBC spanyol változatának Sao Pauló-i tudósítója elmondta, a brazil elnök az elmúlt néhány év alatt hiába ünnepelte többször is az erdőterület pusztításának csökkenését, a környezetvédők inkább a piaci körülményeknek tulajdonították az átmeneti változást, és biztosra veszik, hogy a tendencia hamarosan megfordul. A szója csökkenő világpiaci ára miatt a földművelők nem növelik a megművelhető területet, de biztosak benne, egy újabb áremelkedésnek ismét az őserdők látják a kárát. Lula úgy ellenérvelt, azért nem nő majd az erdőpusztítás mértéke, mert a hatalmas és már kiirtott területeken folytatnák a termesztést. A környezetvédők Lula tavaly indított gazdaságélénkítő programjában is látnak olyan kockázatokat, amelyeknek egyenes következménye az erdőterület pusztítása: egy éve a brazil államfő megállapodott a környezetvédőnek kikiáltott etanolprogramról az ifjabb Bushsal. Castro és a venezuelai Hugo Chávez szerint nem védi a környezetet a bioüzemanyag-termelés, éppen ellenkezőleg, a kőolaj kiváltására előállított etanolhoz – ahogy fogalmaztak – a fél világot fel kell szántani az élelmiszernövényekhez szükséges földterület rovására. Duffy egy másik elgondolkodtató adatot is közölt: a brazil állam évente közel egymilliárd tonna üvegházhatást kiváltó gázt bocsát ki, ennek 75 százaléka pedig a fakitermelés révén kerül a levegőbe. A természet viszszavágott: egy brazil biológus azért aggódik a malária újbóli terjedése miatt, mert a szúnyogok gyorsan alkalmazkodtak a vegyszerekhez. Az éghajlatváltozás és a fakitermelés miatt most már ezt a betegséget is nehéz felszámolni a folyóóriás menti országokban, pedig Peruban negyven éve teljesen felszámolták.
A másik problémakör a többek között Ecuador esőerdeiben élő indiánok életterének megsértése, hiszen az ott dolgozó kőolaj-kitermelő cégek környezetszennyező tevékenysége tönkreteszi kultúrájukat. Bár az érintett vállalatok ezt cáfolták, Ecuador elnöke 2006-ban kitiltotta országából a környezetszenynyezéssel és szerződésszegéssel vádolt egyik amerikai céget. Az Amazonas vidéke biztonságpolitikai szempontból is előtérbe került: a Kolumbia és Ecuador között kirobbant határkonfliktus előtt a kolumbiai csapatok az őserdőben csaptak le a kábítószer-csempészettel is foglalkozó radikális marxista gerillaszervezetre, a FARC-ra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.