Január végén a baloldali brazil elnök, Luis Inácio Lula da Silva rendkívüli intézkedéseket hozott a világ tüdejének számító Amazónia esőerdőit pusztító legális és illegális fakitermelés és erdőégetés ellen. Szövetségi rendőröket és környezetvédőket küldött a veszélyeztetett területekre, mert így akarják elejét venni, hogy a földművelők és az állattenyésztők folytassák az illegális erdőégetést. De szakértők megállapították, hogy 2007 utolsó öt hónapjában 3200 négyzetkilométerrel csökkent az erdőterület: míg augusztusban még „csak” 243 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki, addig decemberben ez már 948 négyzetkilométerre nőtt.
Gary Duffy, a BBC spanyol változatának Sao Pauló-i tudósítója elmondta, a brazil elnök az elmúlt néhány év alatt hiába ünnepelte többször is az erdőterület pusztításának csökkenését, a környezetvédők inkább a piaci körülményeknek tulajdonították az átmeneti változást, és biztosra veszik, hogy a tendencia hamarosan megfordul. A szója csökkenő világpiaci ára miatt a földművelők nem növelik a megművelhető területet, de biztosak benne, egy újabb áremelkedésnek ismét az őserdők látják a kárát. Lula úgy ellenérvelt, azért nem nő majd az erdőpusztítás mértéke, mert a hatalmas és már kiirtott területeken folytatnák a termesztést. A környezetvédők Lula tavaly indított gazdaságélénkítő programjában is látnak olyan kockázatokat, amelyeknek egyenes következménye az erdőterület pusztítása: egy éve a brazil államfő megállapodott a környezetvédőnek kikiáltott etanolprogramról az ifjabb Bushsal. Castro és a venezuelai Hugo Chávez szerint nem védi a környezetet a bioüzemanyag-termelés, éppen ellenkezőleg, a kőolaj kiváltására előállított etanolhoz – ahogy fogalmaztak – a fél világot fel kell szántani az élelmiszernövényekhez szükséges földterület rovására. Duffy egy másik elgondolkodtató adatot is közölt: a brazil állam évente közel egymilliárd tonna üvegházhatást kiváltó gázt bocsát ki, ennek 75 százaléka pedig a fakitermelés révén kerül a levegőbe. A természet viszszavágott: egy brazil biológus azért aggódik a malária újbóli terjedése miatt, mert a szúnyogok gyorsan alkalmazkodtak a vegyszerekhez. Az éghajlatváltozás és a fakitermelés miatt most már ezt a betegséget is nehéz felszámolni a folyóóriás menti országokban, pedig Peruban negyven éve teljesen felszámolták.
A másik problémakör a többek között Ecuador esőerdeiben élő indiánok életterének megsértése, hiszen az ott dolgozó kőolaj-kitermelő cégek környezetszennyező tevékenysége tönkreteszi kultúrájukat. Bár az érintett vállalatok ezt cáfolták, Ecuador elnöke 2006-ban kitiltotta országából a környezetszenynyezéssel és szerződésszegéssel vádolt egyik amerikai céget. Az Amazonas vidéke biztonságpolitikai szempontból is előtérbe került: a Kolumbia és Ecuador között kirobbant határkonfliktus előtt a kolumbiai csapatok az őserdőben csaptak le a kábítószer-csempészettel is foglalkozó radikális marxista gerillaszervezetre, a FARC-ra.
Szijjártó Péter: Megkaptuk Paks 2 első beton öntéséhez szükséges zöld lámpát