Néhány hete arról számolt be a brazil hírügynökség, hogy több ezer vendégmunkás hazaérkezett Brazíliába, mert elbocsátották őket az Egyesült Államokban. Egy hete a spanyol El País és a BBC spanyol változata is megerősítette a hírt, hogy a jelzáloghitel-válság nemcsak az Egyesült Államokat fogja sújtani, hanem hatását Latin-Amerikában és Ázsiában is érezni fogják. Európa egyelőre állja a sarat, itt Spanyolország az egyik gyenge pont. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap egy hete Washingtonban tartja tavaszi ülésszakát, és most elmaradnak az eddig szokásos globalizációellenes tüntetések. A két befolyásos nemzetközi intézmény vezetője arra számít, hogy egyedül a két földrész felemelkedő országai menekülnek meg a nagyobb megrázkódtatásoktól, viszont csak rövid időre.
Anoop Singh, az IMF ázsiai vezető elemzője szerint a pénzügyi zavarok következtében lelassul a gazdaság, és a nyersanyagok magas ára a legszegényebb országokban az inflációban érezteti hatását. Singh figyelmeztetett: még egyik hitelboom sem ért jó véget, mert a végére mindig leromlott a kölcsönök minősége.
Ellenben a Latin-amerikai Gazdasági Bizottság (CEPAL) elemzései szerint Latin-Amerika mentesül majd az Egyesült Államok válságától, hiszen több ország gazdaságának növekedése biztató szintet ért el. De itt kell megjegyezni, hogy Dél-Amerikában főleg két fontos országot veszélyeztet az infláció: Venezuelát és Argentínát, mert évek óta nem tudnak gátat szabni a gyorsuló áremelkedésnek. A két állam a valósággal vágtató gazdasági növekedés biztonságának tudatában nem törődik a korábban már sok bajt okozó jelenséggel. David Burton, a latin-amerikai referens pedig leszögezte: a nyersanyagpiacok aggodalmához a fizetési mérleg miatti aggodalom társul, együtt pedig élelmiszerválságot okoznak.
Az Egyesült Államok után Spanyolország a latin-amerikai bevándorlók második fő célpontja. Egy itt élő fiatal venezuelai ingatlanszakértő úgy véli, hogy a nagyobbik ibériai ország egyelőre jól állja az Egyesült Államokból begyűrűző jelzáloghitel-válságot. De Spanyolországban most már jóval nehezebb hozzájutni a hitelekhez, ennek következtében viszont kipukkant a spanyol ingatlanbuborék: e két szektor több mint tíz évig a spanyol gazdaság egyik húzóágazata volt, de a legutóbbi adatok szerint a tégla és a cement már nem jó üzlet, és sorra mennek tönkre az építőipari és ingatlancégek.
A múlt évben Spanyolországban 240 ezer dolgozót bocsátottak el, és ha az eddigi ütemben mennek tönkre az ingatlan- és építőipari cégek, akkor az elkövetkező két évben csak ez a két ágazat úgy számol, hogy 800 ezer dolgozót tesz majd utcára. Az építőipari ágazat válsága főleg a latin-amerikai vendégmunkásokat sújtja, mivel először őket bocsátják el, s akkor mehetnek vissza hazájukba. Vajon a latin-amerikai országok gazdasága képes lesz-e munkát adni viszonylag gyorsan az Egyesült Államokból vagy Spanyolországból visszatérni kényszerülő – mexikói, bolíviai, ecuadori, guatemalai, dominikai, hondurasi stb. – vendégmunkások millióinak?
Lakatos Márkot utolérte a végzete, Wellor a céltáblájára tűzte