Evo Morales, Bolívia első indián származású elnöke folytatta 2006-ban kezdett hagyományait, és ismét május elsején jelentette be, hogy államosít. Ezúttal az Entelt, a legnagyobb távközlési vállalatot vette vissza a külföldi befektetőtől. A távközlési cég még a kilencvenes években végrehajtott privatizáció során került olasz kézbe. Közben a végéhez közeledik a két éve a bolíviai szénhidrogénkészlet állami kézbe vételével megindult folyamat is. Morales csütörtökön azt is bejelentette, hogy a közös megegyezés hiányában ezentúl a bolíviai államé a részvények többsége a dél-amerikai országban maradó négy külföldi gázipari cégben. Morales érvei magukért beszéltek: „nem maradhatnak magánkézben az alapvető, tehát a víz-, energia- vagy távközlési szolgáltatások, mivel ezek a feladatok az államot illetik meg”.
Az államosításokra nem véletlenül most került sor: holnap tartják Santa Cruz tartományban az egyoldalú autonómiáról szóló népszavazást, júniusban még három ellenzéki tartomány követi a példát. Az eseménynek az a jelentősége, hogy ebben a négy tartományban összpontosul az egyik legszegényebb dél-amerikai ország szénhidrogénkészletének többsége. De mivel Santa Cruz vezetői nem hajlandók érdemben tárgyalni Moralesszel, továbbra is fennáll a szakadás vagy a polgárháború veszélye, amely már a térség biztonságát is veszélyezteti. Egy mexikói elemző, Luis Pasará úgy véli, ha Bolíviában mégis a fegyverek veszik át a főszerepet, akkor többek között a Venezuela és Kuba körül tömörülő országokban – Ecuadorban és Nicaraguában – kezdett átalakulások sem folytathatók, de leáll a dél-amerikai integrációs folyamat is.
origo.hu
Vonatgázolás történt Püspökladánynál
