Óvatos nyitás a hatalomátmentés jegyében

Magyarországon még sokan emlékezhetnek a Kádár-rendszer végét fellazító változásokra. És aki követi a Fidel Castro betegsége óta eltelt másfél év kubai eseményeit, biztos felfedez majd némi hasonlóságot a hazai és a most zajló kubai folyamat között.

2008. 05. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A minap a kubai pártlap, a Granma arról számolt be, hogy Havannában a rendőrök feloszlatták a Fehér Ruhás Asszonyok, a politikai foglyokat tömörítő ellenzéki szervezet tiltakozó gyűlését. Ebben a hírben az az újdonság, hogy eddig csak a külföldi lapok írtak az ilyen megmozdulásokról.
De egyelőre szó sincs a nyugati értelemben vett sajtószabadságról, csupán annyi történt, hogy felsőbb utasításra most majd többet írnak ezekről az eseményekről. Tavaly augusztustól az akkor még ideiglenes államfő, Raúl Castro kifejezetten kérte a médiát, írjanak többet a kormányzás árnyoldalairól, hogy ki tudják javítani a hibákat. A gorbacsovi glasznoszty (nyilvánosság) kubai változatának legújabb eredménye többek között, hogy leváltották a 18 évig oktatási miniszteri posztot betöltő Luis Ignacio Gómezt, „mert veszített forradalmi lendületéből és öntudatából”. Az egyik baszk lap viszont megtudta, hogy a lendületvesztés mögött inkább az oktatási rendszerben eluralkodó káoszt kell keresni. A Diario Vasco tudósítója úgy tudja, azért kevesebb a tapasztalt tanárok száma, mert sokan nyugdíjba mennek, a végzős tanárok pedig jobban fizető állások után néznek.
A két legfontosabb állami tisztségéről február végén lemondó Fidel Castro közben szokásos heti vezércikkében a leváltás kapcsán közzétett véleményével ismét tudatta a világgal, még mindig ő hozza a fontos döntéseket.
Raúl ideiglenes, majd végleges államfői kinevezése óta sorra hozzák az újabb és még újabb engedményeket. Így a kubaiak megművelhetik az eddig parlagon hagyott állami földeket, vásárolhatnak háztartási gépeket, DVD- és videolejátszókat, ezentúl a kubaiaké lehet az a lakás, amit eddig csak bérelhettek, vagy végre ők is alhatnak az eddig csak külföldieknek fenntartott szállodákban. Ez utóbbi engedmény szépséghibája, hogy ezt csak azok tehetik meg, akik ki tudják fizetni a legmagasabb tarifát. Sőt már utazhatnak is külföldre, de az utazási kedvnek gátat szabnak az eddig is megszokott adminisztratív akadályok, és persze megint csak a pénz. Alig több mint két hete arra is engedélyt kaptak a kubaiak, hogy most már ők is vásárolhassanak mobiltelefonokat is, és több mint hétezer készüléket adtak el azóta. Valószínű, hogy nem sokáig fognak örülni a lakástulajdonosok, ha nekik kell állni a felújításokat. Az Európai Unió és Kuba közötti tervezett megállapodások egyik pontja épp a lakásfelújítások támogatása.
A fentiek alapján talán nem alaptalan a feltételezés, hogy a többek között krónikus tőkehiányban szenvedő szigetország vezetése át akarja menteni hatalmát. Erre utal, hogy az ország pártvezetése behatóan tanulmányozta a kelet-közép-európai államok átalakulási folyamatát, és valószínűleg átveszi a neki megfelelő és már bevált módszereket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.