Orbán Viktor az államadósságot nevezte a mai magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának. A Fidesz elnöke a Baross Gábor Kör rendezvényén az adósság esetleges könnyítéséről, átütemezéséről beszélt. Az államadósság kapcsán a politikus elmondta, hogy leginkább azért ellenszenves a mostani kormány, mert az országot visszatuszkolták az adósságcsapdába. Az államadósság mértéke a nemzeti össztermékhez viszonyítva 1998-ban 58 százalék volt, 2002-ben 53 százalék, majd 2007-ben elérte a
67-68 százalékot. – Ki vagyunk szolgáltatva, csapdában vagyunk, nincs mozgástér, ez a csapda lefegyverzi az ország legjobb alkotóerőit – fűzte hozzá. Szerinte nagy kérdés, lehet-e valamiféle megállapodást kötni a befektetőkkel, ha az adósság elengedéséről nem is, de legalább valamiféle értelmes adósságkonvertálásról. „Adósság-átütemezésről, adósságcseréről, vagy a más technikákról, amelyeken szakértőink törik a fejüket” – magyarázta a pártelnök.
Egyetért a felvetéssel Gazdag László közgazdász, egyetemi tanár. „Örülök, hogy végre akadt egy politikus, akinek ez eszébe jutott” – válaszolta lapunk kérdésére a szakember. Gazdag szerint könnyebb lett volna közvetlenül a rendszerváltás után tárgyalni az adósságkönnyítésről. Az azóta eltelt időben változott az államadósság szerkezete. Különösen az államkötvényben fennálló adóssággal nehéz mit kezdeni, de léteznek technikák, nemzetközi tapasztalatok, amelyek alapján van mód a feltételek módosítására. Gazdag László felhívta a figyelmet Nagy Pongrác közgazdász munkásságára, aki a Nemzetközi Valutaalap tanácsadójaként belülről ismerte az adósságkönnyítésért folytatott tárgyalásokat. Nemcsak Lengyelország és Bulgária élt ezzel a lehetőséggel, de Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Jordánia és Uruguay is részesült adósságelengedésben és -könnyítésben. Összességében 1998-ig 73 ország kapott adósságkönnyítést, és további 33 ország egyéb segítséget.
Orbán Viktor javaslata beleillik tehát a nemzeti elkötelezettségű politika és gazdaságpolitika körébe. A Fidesz elnöke szerint a világban kétféle ideológia ütközik. Az egyik szerint a kormányok feladata a globális folyamatok menedzselése, míg a másik szerint kívánatos, ha bizonyos nemzeti célokat is érvényesítenek. Orbán meggyőződése, hogy az utóbbi a helyes.
Berobban a kánikula, életbe lépett a másodfokú hőségriadó
