Menetrend: a nyomtatást engedélyezték

Szerződés híján csak a szokásjog szabályozza az állam által több mint százmilliárd forintért megrendelt éves vasúti menetrend betartását. A miniszter kézjegye mindössze egy olyan megrendelésen díszlik, amely a könyv formában kiadott menetrend kinyomtatását engedélyezi. Az EU a közszolgáltatási szerződés hiánya miatt a fejlesztési támogatás megvonásával bünteti a MÁV-ot.

Nemcsak a szokásosnál később született meg a 2009-es évre érvényes vasúti menetrend, de a közszolgálati szerződés hiánya miatt a jogi értelemben vett érvényessége is megkérdőjelezhető. Az Európai Unió tagállamai számára kötelező a közszolgáltatások állami támogatásának pontos szabályozása, hiszen ha nem lehet tudni, mennyibe kerül egy utas egy kilométerre való elszállítása a vasúttársaságnak, akkor az sem tudható, vajon mennyit kell térítenie az államnak, és hogy nem történik-e rejtett állami többlettámogatás. Szakértők szerint nem véletlen, hogy a hazai közlekedési közszolgáltató cégek közül egyedül a MÁV nem rendelkezik ilyennel. Amíg nincs pontosan rögzítve, mi mennyibe kerül, a vasúttársaság vezetése annyi állami támogatást kér – és az erős szocialista vasútlobbinak köszönhetően annyit is kap –, amennyit akar. Ezért még az sem nagy ár, hogy cserébe elesnek az európai forrásoktól.
Az EU a nyáron bejelentette, a Közlekedési Operatív Program (Közop) keretében nem támogat magyar vasúti beruházást, amíg nem pótolják a közszolgáltatási szerződést.
Lapunk kérdésére a MÁV személyszállító leánycége közölte, hogy a 2008/2009. évi menetrendet hivatalosan megrendelte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium a MÁV-Start Zrt.-től. Emellett azt állították, hogy a közszolgáltatási szerződés megléte nem feltétele a menetrend érvényességének.
De valóban megrendelte-e a minisztérium a menetrendet? – tudakolta Fónagy János fideszes képviselő, korábbi közlekedési miniszter a parlamentben a minap. Puch László közlekedési államtitkár azt felelte, hogy igen, papír is van róla. Ez azt tartalmazza, hogy a minisztérium engedélyezi a menetrend kinyomtatását.
A lapunkat tájékoztató szakember szerint ez nem helyettesíti a szerződést. Mi történik akkor, ha a vasúttársaság – például a várható rendkívüli hóhelyzet miatt – nem közlekedteti a szerelvényeket, majd elmarad a havazás? Visszatartja a minisztérium az adófizetők pénzét az elmaradt vonatok után? És mi történik, ha az állam nem, vagy késve fizet, s a szolgáltatónak ezért hiteleket kell felvennie, nem mindig kedvező feltételekkel? Mindezeket a kérdéseket jelenleg semmi nem szabályozza, ezért mindannyiunk érdeke, a vonatok utasaié és az adófizetőké is, hogy megszülessen a közszolgáltatási szerződés.