Ismét növekedési pályára állhat 2010-től a magyar gazdaság Veres János szerint. A pénzügyminiszter a konvergenciaprogram aktualizált változatának alappályája alapján állította ezt. A politikus a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy a következő évben a hazai GDP csökken, az alappálya szerint 0,9 százalékos lesz a visszaesés, 2010-ben azonban már 1,6 százalékkal, 2011-ben 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Jövőre az inflációt 4,5 százalékra várja a kormány, eszerint állították össze a jövő évi elfogadott büdzsét is, 3,2 százalékos pénzromlás várható 2010-ben, 2011-ben pedig 3 százalék lesz az infláció üteme az alappálya szerint. Az államháztartási hiány igen kedvezően alakul: az idén a kormány azt várja, hogy uniós elszámolás szerint 3,4 százalék lesz a GDP-arányos hiány, 2009-ben 2,6 százalékot ér el, 2010-ben 2,5 százalékra valószínűsíthető, 2011-ben pedig 2,2 százalékra várja a GDP-hez mérten a kormány a konvergenciaprogram aktualizált változata alapján. Veres János szerint a következő évben teljesíti Magyarország az ERM 2 árfolyamrendszerbe való belépés feltételeit.
Az Ecostat jövőre a kormány által számítottnál nagyobb, 1,3-1,5 százalékos visszaesésre számít a GDP vonatkozásában, éves átlagban a munkanélküliségi ráta jövőre 8,6 százalékos lesz, 30 ezer új munkanélküli várható a következő évben – mondta Belyó Pál, az Ecostat vezérigazgatója a kutatóintézet sajtótájékoztatóján, amelyen ismertették a jövő évi prognózist. A háztartások fogyasztásában 2 százalékos visszaesésre számítanak, míg a közösségi fogyasztás várhatóan 1,8 százalékkal mérséklődik. A gazdasági bővülés korábbi stratégiái újragondolást igényelnek. A jegybanki alapkamat-csökkentés lassú ütemben folytatódhat, még az idén elképzelhető egy 0,5 százalékpontos kamatvágás, jövőre az év végére 7-7,5 százalékos alapkamat lehet az országban, az euró árfolyama pedig 260-270 forintos sávban lesz.
A világméretű recesszió következtében az exportvezérelt növekedés lehetősége leszűkül. Magyarország számára döntő tényező lehet az, ha az ország javítja az aktivitási rátáját, azaz a még munkaképes korú lakosság jelenleg nem foglalkoztatott részéből egyre nagyobb létszámú új munkaerőt állítanak munkába. Belyó Pál szerint már a nyugat-európai országok is azon a véleményen vannak, hogy nem a munkaerő elbocsátásával, hanem a munkahelyek megtartásával kell átvészelni a gazdasági krízist.
Az eddigi legmélyebb szintre süllyedt a GKI Gazdaságkutató Zrt. által elkészített üzleti környezeti index értéke 2008 harmadik negyedévében, értéke 13 pont volt – közölte a gazdaságkutató intézet. Az index értéke a megelőző két negyedévben is csökkent, alakulása tükrözi mind a hazai környezet változásának, mind pedig a nemzetközi hitelválság első hullámának a következményeit. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül kettő romlást, kettő pedig javulást jelzett a harmadik negyedévben. Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása a harmadik negyedévben csökkent, a nemzetközi fejlemények hatása erősebbnek bizonyult.
Az üzleti környezet bizonytalanságát a korábbiaknál gyakrabban említették a felmérésben részt vevő vállalkozások, ez a részmutató történelmi magasságot ért el a harmadik negyedévben, ami azt jelzi, hogy a hitelválság tovább növelte a bizonytalanságot.
A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai a harmadik negyedévben is tovább nőttek, hasonlóan az előző két negyedévhez. A GKI megállapítása szerint ez is részben a hitelválság hatása. Csakhogy a visegrádi országok közül ez a mutató Magyarországon messze a legmagasabb, ami a kedvezőtlen megítélésünkből adódik.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
