Tízmilliárd forint megtakarítást ért el a MÁV belső kiadásainak átalakításával – mondta nem kis büszkeséggel a nemzeti hírügynökségnek a tavalyi évről és az idei kilátásokról Heinczinger István vezérigazgató. Az üzleti folyamatok újraértékelésével – az úgynevezett BPR-program segítségével – 2011-re összesen 40 milliárd forint megtakarítást kívánnak majd elérni.
Szép dolog a takarékosság, kár, hogy a MÁV valójában százmilliárdokba kerül éves szinten az adófizetőknek – mondják a szakemberek. Takács László közlekedési szakértő számításai szerint felfoghatatlan összeget, 1,125 billiárd forint állami pénzt emésztett fel a magyar vasút 2002 és 2008 között. Ez az összeg tartalmazza az állami kezességvállalást, a termelési támogatást, a járműbeszerzést, a hitelek szanálását, a tőkejuttatást. Nem tartalmazza viszont a számítás a jármű-felújítási programokat, a fogyasztói árkiegészítést, valamint az uniós támogatásból készült pályafelújítások önrészét. Az összeg nagyságrendjének érzékeltetéséhez néhány példát idézünk ide: az első Nemzeti fejlesztési tervben 670 milliárd forint fejlesztési forrást pályáztattak meg. A pénzügyi válság kezelése érdekében a kormány egybillió forintos válságkezelő alapot kívánt létrehozni. A Magyar Köztársaság költségvetésének kiadási oldala az idei esztendőben megközelítőleg 8,3 billió forint.
A fentebb idézett nyilatkozatában Heinczinger István kiemelt feladatnak nevezte 2009-ben, hogy a MÁV-Start Zrt. közszolgáltatási szerződés keretében lássa el feladatát. Fontosnak tartotta azt is a vezérigazgató, hogy 2010-re a MÁV Zrt. és a vasúti infrastruktúrát kezelő, újonnan alakuló vállalat az állammal kössön közszolgáltatási szerződést, amelyben nullszaldósra hozzák ki az állami tulajdonban lévő infrastruktúra finanszírozását. Mindez szakértőink szerint azt jelenti, hogy mind a mai napig nem lehet tudni, valójában mennyi ráfordítást követel egy adott szakaszon egy utas elszállítása egységnyi távolságra. A magyar állami vasút „bemondás” alapján határozza meg költségeit, és a közlekedési kormányzatnak nincs eszköze, hogy ellenőrizze, mire költi a cég az adóforintokat. Az biztos, hogy a MÁV-vezetők juttatásain nem takarékoskodnak a társaságnál. Az Origo hírportál jogi lépéseinek hatására a MÁV kénytelen volt közzétenni, hogy Heinczinger István vezérigazgató éves fizetése 38,4 millió, prémiuma 30,72 millió forint. Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes személyi alapbére évente 31,2 millió, prémiuma 24,96 millió forint. Mosóczi László általános vezérigazgató-helyettes éves bére 30 millió, prémiuma 24 millió forint.
Különös jelensége a magyar közéletnek, hogy míg a vezetők által keresett milliók felkeltik a média érdeklődését, az államvasút által elfogyasztott százmilliárdok nem hozzák lázba a közvéleményt. Takács László számításai szerint egyik évről a másikra a MÁV termelési támogatása előbb tíz-, majd húsz-, később negyvenmilliárd forinttal emelkedett. Ilyen nagyságrendű pénzekért a közoktatás vagy az egészségügy területén országos méretű harcokat vívtak. A vizitdíj és a kórházi napidíj – amelyek megszüntetéséért országos népszavazást tartottak tavaly – teljes pénzügyi hatása 62 milliárd forintot tett ki.
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe