Egybilliárdért zakatolunk

Míg a közoktatás vagy az egészségügy terén késhegyig menő harc folyik minden milliárdért, azzal különösebben senki nem törődik, milyen irdatlan pénznyelő gépezetként működik a magyar vasút. Egy szakértő szerint 2002 óta több mint egybilliárd adóforintot füstölt el az állami vasúttársaság.

2009. 01. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tízmilliárd forint megtakarítást ért el a MÁV belső kiadásainak átalakításával – mondta nem kis büszkeséggel a nemzeti hírügynökségnek a tavalyi évről és az idei kilátásokról Heinczinger István vezérigazgató. Az üzleti folyamatok újraértékelésével – az úgynevezett BPR-program segítségével – 2011-re összesen 40 milliárd forint megtakarítást kívánnak majd elérni.
Szép dolog a takarékosság, kár, hogy a MÁV valójában százmilliárdokba kerül éves szinten az adófizetőknek – mondják a szakemberek. Takács László közlekedési szakértő számításai szerint felfoghatatlan összeget, 1,125 billiárd forint állami pénzt emésztett fel a magyar vasút 2002 és 2008 között. Ez az összeg tartalmazza az állami kezességvállalást, a termelési támogatást, a járműbeszerzést, a hitelek szanálását, a tőkejuttatást. Nem tartalmazza viszont a számítás a jármű-felújítási programokat, a fogyasztói árkiegészítést, valamint az uniós támogatásból készült pályafelújítások önrészét. Az összeg nagyságrendjének érzékeltetéséhez néhány példát idézünk ide: az első Nemzeti fejlesztési tervben 670 milliárd forint fejlesztési forrást pályáztattak meg. A pénzügyi válság kezelése érdekében a kormány egybillió forintos válságkezelő alapot kívánt létrehozni. A Magyar Köztársaság költségvetésének kiadási oldala az idei esztendőben megközelítőleg 8,3 billió forint.
A fentebb idézett nyilatkozatában Heinczinger István kiemelt feladatnak nevezte 2009-ben, hogy a MÁV-Start Zrt. közszolgáltatási szerződés keretében lássa el feladatát. Fontosnak tartotta azt is a vezérigazgató, hogy 2010-re a MÁV Zrt. és a vasúti infrastruktúrát kezelő, újonnan alakuló vállalat az állammal kössön közszolgáltatási szerződést, amelyben nullszaldósra hozzák ki az állami tulajdonban lévő infrastruktúra finanszírozását. Mindez szakértőink szerint azt jelenti, hogy mind a mai napig nem lehet tudni, valójában mennyi ráfordítást követel egy adott szakaszon egy utas elszállítása egységnyi távolságra. A magyar állami vasút „bemondás” alapján határozza meg költségeit, és a közlekedési kormányzatnak nincs eszköze, hogy ellenőrizze, mire költi a cég az adóforintokat. Az biztos, hogy a MÁV-vezetők juttatásain nem takarékoskodnak a társaságnál. Az Origo hírportál jogi lépéseinek hatására a MÁV kénytelen volt közzétenni, hogy Heinczinger István vezérigazgató éves fizetése 38,4 millió, prémiuma 30,72 millió forint. Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes személyi alapbére évente 31,2 millió, prémiuma 24,96 millió forint. Mosóczi László általános vezérigazgató-helyettes éves bére 30 millió, prémiuma 24 millió forint.
Különös jelensége a magyar közéletnek, hogy míg a vezetők által keresett milliók felkeltik a média érdeklődését, az államvasút által elfogyasztott százmilliárdok nem hozzák lázba a közvéleményt. Takács László számításai szerint egyik évről a másikra a MÁV termelési támogatása előbb tíz-, majd húsz-, később negyvenmilliárd forinttal emelkedett. Ilyen nagyságrendű pénzekért a közoktatás vagy az egészségügy területén országos méretű harcokat vívtak. A vizitdíj és a kórházi napidíj – amelyek megszüntetéséért országos népszavazást tartottak tavaly – teljes pénzügyi hatása 62 milliárd forintot tett ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.