A pénzügyi válság kevés örvendetes fejleménye közül az egyik, hogy az átlagemberek figyelmét ráirányította a globális pénzügyi rendszerre, arra a bonyolult hálózatra, ami átszövi az egész világgazdaságot. Mindaddig, amíg a legnagyobb amerikai befektetési bankok látványosan össze nem omlottak, amíg a tőzsdemutatók mind az öt kontinensen zuhanásba nem fogtak, és röviddel ezután a világ legnagyobb autógyáraiban nem kezdődött el a munkások ezreit érintő elbocsátási hullám; vagyis amíg az emberek előtt rövid idő alatt le nem játszódott a fejlett világ recesszióba merülése, sokan azt hihették, hogy a spekulánsok, befektetési alapok, brókerek és bankárok egy tőlünk külön világban élnek. Egy bonyolult, kissé talán misztikus, sok pénzt jövedelmező, de a mindennapi valóságtól független világban, amelynek saját törvényei vannak, saját titkos nyelvezete, s amelyből az egyszerű halandót végleg kirekesztették.
A pénzügyi válság ráébreszthette a józanul gondolkodó embereket, hogy nemcsak tanácsos, de egyenesen szükséges figyelemmel kísérni a pénzügyi világ fejleményeit. Meg kell tanulni az alapfogalmakat, a gyakran alkalmazott szakkifejezések jelentését és tartalmát. És ha nem is válhat minden kisember spekulánssá, különbséget kell tudni tenni a biztonságos befektetések és a bóvlik, az előnyös forráshoz jutás és az uzsorahitel között. A magyar pénzügyi szakmát is gyakran éri az a vád, hogy belterjes szaknyelven kommunikál és kissé magas lóról szól a be nem avatottakhoz. Bod Péter Ákos közgazdász a pénzügyi tudás jó értelemben vett ismeretterjesztői közé tartozik. A jegybank korábbi elnöke a Corvinus egyetem tanáraként, de jogászhallgatóknak írta a Bevezetés a pénzügyek és a pénzpolitika világába című könyvét, amely úgy foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat erről a területről, hogy nem igényel közgazdasági előképzettséget. A szeptemberben megjelent kötetbe még sikerült beillesztenie néhány aktuális, az amerikai sub-prime válság kibontakozásáról szóló bekezdést.
A közgazdász szerint az egész szakmát meglepte, hogy egy periferikusnak tűnő problémából – a kis jövedelmű amerikai háztartásoknak, vagyis rossz adósoknak nyújtott hitelek millióiból – hogyan lett globális lassuláshoz vezető folyamat. Mindez arra utal, hogy a felszíni jelenségek mögött korszakváltás, mély, rendszer szintű változás készülődik. A globalizáció lefékeződött, nincsenek már jelentős, fel nem tárt területek – vélekedett a szakember. A kígyó a saját farkába harapott: az amerikai kisember azért került a pénzügyi szolgáltatók figyelmének központjába, mert az Egyesült Államok gazdaságának irányítói más módon nem tudták fenntartani a fogyasztás bővülését. A mesterséges pénzbőség, a fogyasztásélénkítés azonban falnak vitte a fejlett világ gazdaságát.
A fogyasztás növekedése iránti vágy határtalan, de a Föld véges – mondta Bod Péter Ákos. Ez az az ellentmondás, ami tarthatatlanná teszi a jelenlegi fogyasztói modellt. A bolygó gazdag országaiban élők fogyasztása hatalmas energiapazarlással és káros anyagok kibocsátásával jár együtt. Ha egy varázsütésre a szegény országok minden egyes lakója megtehetné azt, amit a gazdag országokban élők megengedhetnek magunknak, a Földet elárasztaná a szemét, felgyorsulna a globális felmelegedés, elfogyna az egészséges víz, élelem. Vagyis a mostani pénzügyi válság végső soron arra mutat rá, hogy át kell gondolnunk: miként lehet az erőforrásokat például olyan fejlesztésekre átterelni, amelyek az energiahatékonyságot növelő beruházásokat valósítanak meg. Változtatni kell a média által kibocsátott üzeneteken is, hiszen ha Kína és India sokmilliárdos társadalmai a jelenlegi, fenntarthatatlan észak-atlanti fogyasztási modellt igyekeznek követni, az ökológiai katasztrófához vezet – fejtegette a szakember.
A megtanulandó fogalmak közé tartozik az állampapírpiac is, különösen ha az ember Magyarországon él. A nemzetközi válság magyar megjelenési formája ugyanis az állampapírpiac befagyása volt. Ez pedig nyílegyenesen vezetett a fizetésképtelenség, vagyis az államcsőd felé. Az állam a lejáró hitelek visszafizetésére, megújítására folyamatosan kötvényeket bocsát ki. Hetente 70 milliárd forint friss pénzhez kell jutnia, hogy ki tudja fizetni a nyugdíjakat, az alkalmazottak, rendőrök, ápolónők bérét, az állami intézmények költségeit. A magyar állampapírok magas kamattal csábítják a befektetőket, a környező országok kamatainak többszörösét ígérik. Ez vonzó ugyan a – jellemzően külföldi – pénztulajdonosoknak, de el is gondolkodtatja őket, vajon képes lesz-e a magyar állam eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. S amikor a nemzetközi pénzügyi krízis miatt megrendült a bizalom a kockázatosabbnak ítélt instrumentumok iránt, hirtelen nem akadt vásárló magyar államkötvényekre még 12-14 százalékért sem. Ez vitte a magyar államot októberben a csőd közelébe, és emiatt volt kénytelen a magyar kormány az Európai Unióhoz és az IMF-hez fordulni mentőhitelért.
A 20 milliárd eurós kölcsön pillanatnyilag megmentette ugyan az országot a csődtől, de nem lehet látni, hogy merre vezet kiút a válságos helyzetből – mondta Bod Péter Ákos. A kölcsönt – korántsem kedvezményes kamatokkal – vissza kell fizetni, vagyis az eladósodottságunk tovább nő. A jövő évi költségvetés pedig nem csökkenti az adóterheket, így a gazdaság motorjai nem indulhatnak be. Mivel a nemzeti össztermék zsugorodik, az adóbevételek összessége csökken, további hitelre szorulunk. Mindez azt mutatja, hogy negatív spirálba kerül a magyar gazdaság. Ha pedig mindez így marad, akkor tovább folytatódik nemcsak 2009-ben lesz szűk esztendőnk, de 2010-ben vagy 2011-ben sem várható kibontakozás.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
