Válság idején mindenki bajban van, ilyenkor csökken a cégek befektetési hajlandósága. Ezt tapasztalják önök is?
– Nemcsak csökkent a cégek vállalkozó kedve, hanem változott, és állandóan változóban van. Sajnos ezek a változások nekünk, magyaroknak nem kedveznek. Holland gazdasági statisztikák szerint a befektetésre alkalmas országokat ajánló listán hazánk kikerült az első húsz célországból. A lista nyolcadik helyén Lengyelország, tizenkettedik helyén Románia található, hazánk csupán a huszonnegyedik. Ahhoz képest, hogy néhány éve hazánkat együtt kezelték Lengyelországgal, ez szomorú fejlemény. Saját bőrünkön is érzékeljük a változást. Korábban elsősorban Magyarországot ajánlottuk ügyfeleinknek mint befektetési célpontot, és megemlítettük, hogy ebből a központból elérhetik a szlovák vagy a román piacot. Ma főként Románia iránt érdeklődnek a befektetők, és emellett pillantást vetnek a magyar lehetőségekre is. Azt hiszem, az mindennél többet mond, hogy ebben az évben három delegációt szervezünk a holland kormány megbízásából Romániába, Magyarországra egyet sem.
– Honnan rendelkezik ilyen részletes információkkal Hollandiáról, illetve a szomszédos államokról?
– Hollandiában dolgoztam éveken keresztül, és Rotterdamban megalapítottam a DHB Groupot, majd leányvállalatokat hoztam létre Budapesten, Debrecenben, Kassán és Bukarestben. A cég Közép-Európában befektetni szándékozó holland, valamint magyar kis- és középvállalkozások számára kínál széles körű szolgáltatásokat. Biztosítjuk a vállalkozások számára az infrastruktúrát, az adminisztratív támogatást, helyismerettel rendelkező tanácsadókat és projektmenedzsereket kínálunk, emellett kockázati tőkét is igyekszünk közvetíteni. Szlovákiai és romániai szolgáltatásainkat hazai vállalkozások is igénybe veszik.
– Hogyan kezelik az említett országokban a nemzetközi pénzügyi válságot, milyen esélyekkel élhetik túl a krízist a kis- és középvállalkozások?
– Nem meglepő módon Hollandiában a legprofibb a válságkezelés, közép- és hosszú távú programokat dolgoztak ki a krízis hatásának kivédésére. A tavalyi GDP-növekedés a lassulás ellenére 2,25 százalék volt, az idén egy százaléknál kisebb visszaesést várnak, de jövőre már ismét nőhet a nemzeti össztermék. A kereskedelmi bankok Hollandiában sem adnak könnyen hitelt, de az ottani több évszázados tőkefelhalmozásnak köszönhetően a kis- és középvállalatok rendelkeznek saját forrással. Tekintve, hogy Közép-Európában ma is lényegesen olcsóbb beruházásokat végrehajtani, mint Hollandiában, ezeknek a cégeknek többsége most is aktív.
– De miért Romániát választják Magyarország helyett? Mégiscsak Balkán: fejletlenebb az infrastruktúra, zűrösebbek a viszonyok…
– Egyrészt jóval nagyobb piac, mint a miénk, másrészt felpörgött a privatizáció. Emellett a román munkaerőnek jó híre van: rugalmasabb, idegen nyelveket beszél, s a képzettségével sincs baj. Az adóterhelés is alacsonyabb, mint nálunk, és ez ellensúlyozza, hogy a jelenlegi kormányváltás idején nem érzékelhető távlatos gondolkodás a válságkezelésben. A pénzügyi krízis egyébként az ottani kereskedelmi bankokat is sújtja, talán még kevésbé jutnak forráshoz, mint idehaza. Vannak bizonyos szerencsés adottságok is: a román építőipari piacon viszonylag kevés a kivitelező vállalat, ezért nem alakult ki körbetartozás. A megbízók ugyanis ütemezetten, de előre fizetnek. A kivitelező addig egy kapavágást sem tesz, amíg nem kap előleget.
– Szlovákia a bezzegország, amely lekörözte a szomszédait. Mivel érték el, hogy ilyen rövid idő alatt ekkorát fejlődtek, és mit tapasztalnak ebből a vállalkozások?
– A szlovák kormányok rendkívül sikeresek voltak az elmúlt években a működő tőke betelepítése területén. Ennek érdekében alacsony szinten határozták meg az adómértékeket, egyszerűsítették az adórendszert – például nincs iparűzési adó, s persze ilyen-olyan különadó sem –, és sikeresen egyszerűsítették az adminisztrációt. Csak egy példa: Magyarországon egy társasági szerződés esetén bankszámlával, illetve ügyvédi letéttel kell igazolni a cégalapításhoz szükséges összeget, Szlovákiában az ügyvezető és a vele szerződő partner hiteles aláírása is elegendő a tulajdonrész megállapításához. Mindennek látható az eredménye: a közvetlen külföldi tőkebefektetések 2000 óta több mint hatszáz százalékkal nőttek, az FDI-mutató 2006-ban történelmi csúcsot döntött 17,3 milliárd dollárral. Fico következetesen kitart az infrastruktúra-fejlesztés, a kkv-k kedvezményes forráshoz juttatása és az energiaárak kordában tartása mellett. A GDP növekedése négy százalék fölé várható, amivel az ország az egyik legjobban teljesítő lehet az EU-ban, persze mindezt keresztülhúzhatja az európai autóipar váratlan mértékű recessziója.
– Miben bízhat akkor a magyar kkv-szektor? A Mercedes-beszállítóvá válásban?
– Jelen voltam a tavaly őszi beszállítói konferencián, és saját fülemmel hallottam a stuttgarti beszállítói program vezetőjének intését, mely szerint bár a Mercedes luxusautó, az alkatrészekért nem hajlandó luxusárat fizetni. Vagyis a magyar beszállítóknak kemény konkurenciaharcban kell beverekedniük magukat. Csak remélhetjük, hogy nem ismétlődik meg az Audi esete, ahol, mint ismert, a magyar szállítók részaránya nem éri el az öt százalékot. Ezzel nem azt mondom, hogy a magyar cégek ölbe tett kézzel várják az elkerülhetetlen véget, sőt! Válsághelyzetben egyesek kiesnek a piacról, míg mások előtt új lehetőségek nyílnak. Mivel a magyar kkv-k saját forrással nem rendelkeznek, és a kereskedelmi bankoktól nem jutnak pénzhez, uniós forrásokban, államilag garantált hitelekben, valamint kockázati tőke bevonásában bízhatnak. Mindehhez van tennivalójuk a vállalkozásoknak is: csak átlátható, jól vezetett cégek számíthatnak külső segítségre. Ezek közül figyelemre méltó a 85 százalékban uniós forrásokat mozgósító Jeremie-program, amelyben 35 plusz 10 milliárd forint kockázati tőke kerül a kis- és középvállalatokhoz. A kockázati tőke előnye az uniós támogatásokkal szemben, hogy viszonylag gyorsan, mintegy fél év alatt a cégekhez kerül. A Jeremie-program egész Európában újdonság, a kormány várhatóan januárban hirdeti meg az alapkezelők számára, és a pénz tavaszra a piacra kerülhet.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
