Az elbocsátások évadját éljük

Miközben naponta érkeznek hírek leálló gyárakról, elbocsátott dolgozókról, a munkaerő-közvetítők újfajta megbízásokat kapnak. Feladatuk, hogy munkavállalót kölcsönözzenek oda, ahol korábban alkalmazottak dolgoztak.

2009. 02. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahol fát vágnak, ott nem ügyelnek a faragásra – mondta Jaksity György extőzsdeelnök a közelmúltban egy interjúban, utalva a cégeknek a pénzügyi válság idején követett, nem éppen körültekintő elbocsátási gyakorlatára. Ha krízis van, akkor meg kell szabadulni a magas költséget jelentő elemektől, s a legtöbb cég büdzséjében a legnagyobb tétel a munkabér. Ha megszületett a döntés az elbocsátásról, a menedzsment tűzön-vízen keresztülviszi, s nem gondol rá, hogy ez a későbbiekben mennyi kárt okoz – fejtegette a szakember.
Földközelből, azaz a mindennapi gyakorlat szintjén mindez azt jelenti, hogy a cégek jelentős része első körben létszámstopot vezetett be – mondta el Rémán Izabella, a Workshop Humán Kft. vezető tanácsadója. A külföldi tulajdonú vállalkozásoknál megesett, hogy a folyamatban lévő megrendeléseket is leállították, ha a központból megérkezett az utasítás. Mindez nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradtak volna a HR-szolgáltatók. Ám a megrendelések többsége nem alkalmazottak keresésére, hanem kölcsönzött munkaerőre módosult. Utóbbit főként a foglalkoztatás rugalmassága miatt részesítik előnyben a foglalkoztatók – hiszen bármikor, kevesebb kötelezettséggel megszabadulhatnak tőlük –, de az is előnyös, hogy a munkaerő ára költségként elszámolható, s az áfa visszaigényelhető.
Az elbocsátások lefolyása a feszült piaci helyzetben kifejezetten rideg. A munkaadók a lehető legrövidebb idő alatt kívánnak megszabadulni a feleslegesnek ítélt dolgozóktól, s igyekeznek a legalacsonyabb költségszinten lebonyolítani a folyamatot. Bár lenne mód tájékoztatni – akár egy-egy e-mailben vagy rövid személyes beszélgetés során – a dolgozókat, milyen lehetőségeik vannak újra elhelyezkedni, a munkáltatók gyakran elzárkóznak ettől. A menedzsmentek rövid távra látnak előre, nem foglalkoznak azzal, hogy az elbocsátott dolgozó képzésére az elmúlt évek alatt mennyi időt, pénzt fordítottak, s arra sem gondolnak, hogy ha újra szükség lesz egy hasonló tudású emberre, annak a képzése mennyi ráfordítással jár majd.

Virtuális hirdetőtábla. A napokban kezdi meg működését egy új szakportál, a www.hr-tender.eu, amely a vállalatok emberierőforrás-gazdálkodás területén felmerülő igényeit és az adott területekre specializálódott szolgáltatókat kívánja egy virtuális hirdetőtáblán összehozni. A portál alapkoncepciója a HR-szakma keresleti és kínálati oldalát egy országos platformra helyezni – mondta Rémán Izabella.
A szolgáltatást kereső vállalati ügyfelek elhelyezhetik igényüket a honlapon, a szolgáltatók pedig ajánlatot tudnak küldeni számukra. A szolgáltatások köre nem korlátozódik a klasszikus keresésre, mint amilyen például a közvetítés, a kölcsönzés, , de tartalmaz minden egyéb kapcsolódó szolgáltatást: nyelvoktatást, bérszámfejtést, HR-informatikát, rendezvényszervezést. Ma Magyarországon mintegy nyolcszáz bejegyzett magánmunkaerő-közvetítő és -kölcsönző működik, a kapcsolódó szolgáltatók köre pedig ennél jóval szélesebb. A portál használatával felgyorsulhat a szakmai kommunikáció folyamata, a partnerek új piaci lehetőségekhez juthatnak, a virtuális térben költséghatékony a foglalkoztatók és a szolgáltatók kapcsolata.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.