Ahol fát vágnak, ott nem ügyelnek a faragásra – mondta Jaksity György extőzsdeelnök a közelmúltban egy interjúban, utalva a cégeknek a pénzügyi válság idején követett, nem éppen körültekintő elbocsátási gyakorlatára. Ha krízis van, akkor meg kell szabadulni a magas költséget jelentő elemektől, s a legtöbb cég büdzséjében a legnagyobb tétel a munkabér. Ha megszületett a döntés az elbocsátásról, a menedzsment tűzön-vízen keresztülviszi, s nem gondol rá, hogy ez a későbbiekben mennyi kárt okoz – fejtegette a szakember.
Földközelből, azaz a mindennapi gyakorlat szintjén mindez azt jelenti, hogy a cégek jelentős része első körben létszámstopot vezetett be – mondta el Rémán Izabella, a Workshop Humán Kft. vezető tanácsadója. A külföldi tulajdonú vállalkozásoknál megesett, hogy a folyamatban lévő megrendeléseket is leállították, ha a központból megérkezett az utasítás. Mindez nem jelenti azt, hogy munka nélkül maradtak volna a HR-szolgáltatók. Ám a megrendelések többsége nem alkalmazottak keresésére, hanem kölcsönzött munkaerőre módosult. Utóbbit főként a foglalkoztatás rugalmassága miatt részesítik előnyben a foglalkoztatók – hiszen bármikor, kevesebb kötelezettséggel megszabadulhatnak tőlük –, de az is előnyös, hogy a munkaerő ára költségként elszámolható, s az áfa visszaigényelhető.
Az elbocsátások lefolyása a feszült piaci helyzetben kifejezetten rideg. A munkaadók a lehető legrövidebb idő alatt kívánnak megszabadulni a feleslegesnek ítélt dolgozóktól, s igyekeznek a legalacsonyabb költségszinten lebonyolítani a folyamatot. Bár lenne mód tájékoztatni – akár egy-egy e-mailben vagy rövid személyes beszélgetés során – a dolgozókat, milyen lehetőségeik vannak újra elhelyezkedni, a munkáltatók gyakran elzárkóznak ettől. A menedzsmentek rövid távra látnak előre, nem foglalkoznak azzal, hogy az elbocsátott dolgozó képzésére az elmúlt évek alatt mennyi időt, pénzt fordítottak, s arra sem gondolnak, hogy ha újra szükség lesz egy hasonló tudású emberre, annak a képzése mennyi ráfordítással jár majd.
Virtuális hirdetőtábla. A napokban kezdi meg működését egy új szakportál, a www.hr-tender.eu, amely a vállalatok emberierőforrás-gazdálkodás területén felmerülő igényeit és az adott területekre specializálódott szolgáltatókat kívánja egy virtuális hirdetőtáblán összehozni. A portál alapkoncepciója a HR-szakma keresleti és kínálati oldalát egy országos platformra helyezni – mondta Rémán Izabella.
A szolgáltatást kereső vállalati ügyfelek elhelyezhetik igényüket a honlapon, a szolgáltatók pedig ajánlatot tudnak küldeni számukra. A szolgáltatások köre nem korlátozódik a klasszikus keresésre, mint amilyen például a közvetítés, a kölcsönzés, , de tartalmaz minden egyéb kapcsolódó szolgáltatást: nyelvoktatást, bérszámfejtést, HR-informatikát, rendezvényszervezést. Ma Magyarországon mintegy nyolcszáz bejegyzett magánmunkaerő-közvetítő és -kölcsönző működik, a kapcsolódó szolgáltatók köre pedig ennél jóval szélesebb. A portál használatával felgyorsulhat a szakmai kommunikáció folyamata, a partnerek új piaci lehetőségekhez juthatnak, a virtuális térben költséghatékony a foglalkoztatók és a szolgáltatók kapcsolata.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?