Az orosz államé a nemzeti légitársaság

Orosz magánszemélyektől orosz állami nagybank tulajdonába kerül az uniós tag Magyarország nemzeti légitársaságának – papíron – kisebbségi részvénycsomagja. A Malév-dolgozók nem sírnak az előző tulajdonos után: üres kassza, kifizetetlen számlák, eltűnt vagyonelemek fémjelzik az AirBridge működését.

2009. 02. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz állami Vnyesekonombank lesz a Malév közvetett tulajdonosa, az üzemeltetés pedig az Aeroflottal közösen, partnerségben történik – jelentette be Veres János pénzügyminiszter és Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes a magyar–orosz gazdasági együttműködési kormány közi bizottság társelnöki találkozója után szombaton. A magyar pénzügyminiszter kijelentette, hogy a hitelező bank a holnapi Malév-közgyűlésig megteszi a tulajdonosváltáshoz szükséges lépéseket. Viktor Zubkov úgy fogalmazott, hogy szanálni fogják a magyar légitársaságot. Bár a társaság helyzetének rendezéséhez szükséges összegre vonatkozó újságírói kérdésre a miniszterelnök-helyettes nem reagált, de finoman bírálta a korábbi tulajdonosok úgymond „nem elég erőteljes vezetési stílusát”.
A magyar légitársaság tulajdonosi szerkezete a 2007-es privatizáció következtében sajátos kettősséget mutat. A cég több mint 99 százalékos tulajdonosa jelenleg a két magyar magánszemély többségi és Borisz Abramovics orosz üzletember kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt. Bár a korábbi adósságok és a fejlesztéshez szükséges pénzt kizárólag az Abramovics testvérektől várhatta az eladó magyar állam, papíron a többségi tulajdonnak magyar kézben kellett maradnia. Erre azért volt – és lesz a továbbiakban is – szükség, hogy a Malév ne veszítse el az EU-n belüli repülési jogait. Szakértők szerint épp ezek a jogok a legvonzóbb tulajdonelemei a súlyosan eladósodott magyar légitársaságnak.
Az adósság nagyságáról csak becslések állnak rendelkezésre. A Vnyesekonombank szeptemberben 30 millió eurós – 8,5 milliárd forintos – kölcsönt ítélt oda a cégnek, de az összegnek csak egy részét engedte lehívni. A Malév lejárt tartozásainak összege információk szerint meghaladja a 4 milliárd forintot, a teljes tartozásé pedig a 20 milliárd forintot. A likviditási problémák miatt a Budapest Airportnál (BA) felhalmozott, több mint tízmilliárd forintos tartozás fejében a BA-hoz került a Malév Lufthansa Technik Kft.-ben meglévő, 15 százalékos tulajdonrésze. A Malév-privatizáció után az állam tulajdonában hagyott vagyonelemek – a Malév márkanév, egy Boeing 767–200-as repülőgép, valamint a Százhalombatta és a Ferihegyi repülőtér között húzódó kerozinszállító vezeték egy része – kezelésére létrehozott Malév Vagyonkezelő Kft.-nek pedig a napokban adott 2,2 millió eurós, azaz nagyjából 600 millió forintos tulajdonosi hitelt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., miután a Malév épp ennyivel maradt adósa az elmúlt hónapokban.
Az Abramovics testvérek távozását alighanem örömmel fogadják a cég dolgozói. A Malév pilótáit tömörítő Magyar Közforgalmi Pilóták Szövetsége (Hunalpa) elnöke, Kiss Kálmán lapunknak nyilatkozva korábban azt mondta, vagyonkimentés folyik a cégnél. Az érdekvédelmi vezető nem értette, miért nem fizet a cég sem a reptér-üzemeltetőnek, sem egyéb szolgáltatónak, hiszen a gépek általában „telt házzal” repülnek, komoly bevételek folynak be. A cégnél keringő hírek szerint egyes gépek azért nem tudtak felszállni, mert fontos alkatrészeiket kiszerelték, hogy azokat értékesítsék, mások azért, mert az elbocsátások miatt nem maradt elég szakember az üzemeltetésükhöz.

Elő a szerződésekkel! Hozzák nyilvánosságra a Malév 2007-es privatizációs szerződését és a mostani tulajdonosváltásról szóló megállapodásokat – szólította fel a kormányt tegnapi sajtótájékoztatóján Fónagy János. A Fidesz szakpolitikusa közölte: az embereknek joguk van tudni arról, miként alakul a magyar légitársaság sorsa. A képviselő szerint az elmúlt két és fél évtized privatizációi kudarcokat és veszteségeket hoztak, az elmúlt öt-hat év pedig külön fejezetet képez, mert a Gyurcsány-kormány a megmaradt állami tulajdon monopolhelyzetű elemeit is áruba bocsátotta. Fónagy leszögezte, a Malév magánosítása növelte a nemzet kiszolgáltatottságát is. A politikus szerint nyilvánosságra kellene hozni az elmúlt években megkötött, a Malév eladásához hasonló privatizációs megállapodásokat is, mert szinte mindegyiket a korrupció szelleme lengte körül. A polgári párt képviselője sürgette a szerződések nyilvánossá tételét, s úgy vélte: a titkolózás csak növeli a balsikerű magánosításokkal okozott károkat. (J. T.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.