A költségvetés több ezer milliárd forintot költött autópályákra az utóbbi húsz évben, míg az infrastruktúra használatáért európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb díjat számítják fel a közúti fuvarozóknak. Ezzel szemben a vasúti infrastruktúra karbantartására, felújítására, fejlesztésére a szükségesnél jóval kevesebbet fordított a mindenkori kormány. Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint mintegy 2100 milliárd forint értékű beruházás maradt el a magyar vasúthálózaton a rendszerváltás óta, miközben a pályahasználati díjak magasabbak, mint a környező országokban – mondta el Berényi János, a Hungrail elnök-vezérigazgatója.
A kormány a Közlekedési operatív programból 2007–13 között vasútipálya-építésre fordítható forrásokat a választási kampányban ígért ezermilliárd forintról alig több mint a felére, 520 milliárdra csökkentette. Berényi sürgette, hogy az ezekben megjelölt fejlesztések mielőbb valósuljanak meg. Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. elnök-vezérigazgatója lapunk kérdésére azt mondta, hogy a Közlekedési operatív programban foglalt összeg – elfogadása időpontjától, azaz 2007 decembere óta – 520 milliárd forint, amelynek lehívása az ütemterv szerint, időarányosan halad, ezért nincs szükség a gyorsításra.
A vasútipálya-használat versenyképességének javítása érdekében szükséges a közúton a használatarányos díj bevezetése. A Hungrail azt javasolta a közlekedési kormányzatnak, hogy gyorsítsa fel az e-útdíjrendszer bevezetését, ami nemcsak a két egymással versengő szállítási alágazat versenyfeltételeit egyenlíthetné ki, de a költségvetést jelentős – évi nyolcvanmilliárd – bevételhez juttathatná, s megakadályozhatná, hogy a magyar adófizetők pénzén felépített autópályákat a külföldi tranzitkamionok dúlják szét. A vasúti egyesülés azt javasolja, hogy a kombinált árufuvarozásban legalább húszszázalékos díjkedvezményt adjanak a vasúti pálya használatának díjából. Jelenleg ugyanis az alacsony autópálya-, és magas vasúti pályahasználati díjak, valamint a kamionok hét végi stopjának fellazítása miatt az átmenő forgalomban haladó kamionok a magyar utakat használják a közúti fuvarozásra, míg a vasúti tranzit északon és délen elkerüli Magyarországot.
Berényi János felhívta a figyelmet arra, hogy a vízi közlekedés után a vasúti a legkevésbé környezetterhelő szállítási mód. Éppen ezért a közúti közlekedésben részt vevőkkel kell megfizettetni azokat a költségeket, amiket a vasút megtakarít. Ezek olyan környezetterhelő hatások, mint például a közúti közlekedésben jelentkező károsanyag-kibocsátás, a balesetek vagy a zsúfoltság.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
