Esélytelen a HÉV–MÁV házasság

A komoly összegekkel fejlesztendő HÉV, valamint az elővárosi árbevétel elvesztése ese-tén működésképtelenné váló MÁV-Start házasságától várják az illetékesek Budapest elővárosi közlekedésének megújítását. A kísérlet sikertelenségre van ítélve.

Két, egyenként súlyosan veszteséges állami cégnek kellene létrehozni egy működőképes elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszert. A fejlesztéshez szükséges pénzt mindenki mástól várja, első körben a költségvetéstől – mondta el lapunk kérdésére Csanádi Csaba közlekedési és környezetvédelmi szakértő. A BKV évente 50 milliárdos, a MÁV minimum 170 milliárdos állami támogatásra szorul.
Az elővárosi érdekeltségű vasutak egy szervezetbe sorolása régi igény, azonban Csanádi Csaba a jelenlegi gazdasági helyzetben kételkedik a program sikerét illetően. Decemberben vetődött fel először hivatalos formában, hogy a BKV önként – mélyen alátervezett vagyonértéken – mondjon le a HÉV üzletágáról a MÁV-Start javára, ez esetben 18,5 milliárd forint állami támogatásra számíthat. Más hírek szerint a MÁV a teherszállításért kapott 102,5 milliárd forint egy részét, 30 milliárdot fizetne a BKV-nak a helyi érdekű viszonylatokért. Már terjed a pletyka, hogy a pénzért a közlekedési cég kétes minőségű kínai gyártmányú buszokat venne.
Pillanatnyilag azonban nem áll rendelkezésre sem 18,5 milliárd, sem 30 milliárd forint az ügyletre, a hírek szerint a kormány saját hatáskörbe vonta a Cargo-bevétel fölötti rendelkezést. Emellett további gondok is adódnak. Részben a HÉV részéről, hiszen a járműveket a hetvenes években vásárolták, műszaki értelemben amortizálódtak. A MÁV-Startnak pedig az jelentheti a problémát, hogy megfosztják a kiszámítható bevételt termelő üzletágától. Az elővárosi vasutak kiszervezése magával viheti a MÁV-Start bevételének 35-40 százalékát is.
A BKV mindenesetre megtette a kezdő lépést, megalakította az elővárosi közlekedési zártkörű részvénytársaságot – mondta Csanádi Csaba. Az idén kerül sor a részvények jegyzésére, majd további értékesítésére. A cég vezetése arra számít, hogy tulajdont szereznek a társaságban a MÁV, a MÁV-Start, a főváros, valamint az érintett agglomerációs települések és befektetők. A program kimenetele azonban kétséges – hangsúlyozta a szakember. A költségvetési kiadások viszszafogásának idején nem valószínű, hogy az érintettek elég részvényt vásárolnak. Márpedig az induláshoz számos műszaki jellegű fejlesztésre volna szükség: így például a közös fenntartási rendszer kiépítésére, új járműtelepek létrehozására, energetikai beruházásokra.
Valószínű, hogy a felmerülő nehézségek miatt a kormányzat elhalasztja a programot, pedig Csanádi Csaba szerint érdemes lenne néhány kisebb fejlesztést végrehajtani. A MÁV három, kevéssé használt elővárosi – a dorogi, a veresegyházi és a lajosmizsei – vonalán viszonylag szerény költséggel, részben továbbfejleszthetnék az ütemes helyiérdekű vonatközlekedést, s e viszonylatokat lehetne legkönnyebben a közös elővárosi vasutak szervezetébe bevonni. Mostanában nem érdemes nagy fejlesztésekbe kezdeni, vélekedett a szakértő, a folyó fejlesztések befejezése a cél.