Roncsokból új autót

Állami támogatás – akár több százezer forint – a bontókba adott öreg autókért. Nyugati példa alapján ezzel az egyszerű megoldással élénkítenék a keresletet, és mentenék meg a gyárakat a hazai autógyártók és -kereskedők. A zuhanó eladások és a leálló gyártósorok együttesen több tízezer állás megszűnését veszélyeztetik az iparágban.

Állami támogatás jár több európai országban az idős autók bontóba adóinak. Ezzel az intézkedéssel egyszerre több legyet ütnek egy csapásra: eltűnnek az utakról a környezetszennyező csotrogányok, megjelenik a vásárlóerő az autószalonokban, miközben az autógyártók és beszállítók tovább dolgozhatnak. Ráadásul az állami ráfordításokat meghaladják a többlettevékenységből származó adóbevételek. A fenti séma akár Magyarországon is működhetne – mondta lapunk kérdésére Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. Az érdek-képviseleti vezető szerint tévedés azt hinni, hogy azokban az országokban, ahol ezt a modellt bevezették, az idős járművek használóit terelték be a szalonokba az állami juttatás segítségével. Az új autó leendő vásárlója például megteheti, hogy a használt piacon vesz öreg járművet, amit bontóba ad és úgy jut hozzá a támogatáshoz, de a roncs tulajdonosa úgy is hozzájuthat a pénzhez, ha kivonja a forgalomból, s aztán fiatalabb használt autót vásárol.
A hasonló német rendszerben 2500 eurót – mintegy 700 ezer forintot – ígértek egy-egy öreg autó leadásáért. Az MGE által mintának tekintett francia rendszerben az új autó árának 20 százalékát javasolják erre a célra felajánlani úgy, hogy az összeget fele-fele arányban az állam és az importőr vállalja magára. A szervezet a Pénzügyminisztériumhoz fordult javaslatával, azonban ott garanciát kértek arra vonatkozóan, hogy az intézkedés által elért költségvetési bevételek meghaladják a kiadásokat, ám ilyesmire az MGE nem hajlandó. A támogatás mértékét évente 6-8 milliárd forintra becsülte Győző Gábor.
Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európa egyes országaiban alkalmazott állami keresletélénkítés nem titkolt célja a hazai gépjárműipar támogatása volt. Franciaországban, Olaszországban kikötötték például, hogy csak hazai gyártású gépkocsira lehet igénybe venni az állami támogatást. Németországban ezekben a napokban vita alakult ki arról, hogy szűkítsék-e a kedvezményezett márkák körét a német autókra, de ezt most, úgy tűnik, nem engedheti meg magának az EU-tag Németország.
A magyarországi javaslat semmilyen márkamegkötést nem tartalmaz – hangsúlyozta Győző Gábor, aki nem tudta megmondani, hogy így milyen mértékben segítene a magyar gyártó-, összeszerelő-, és beszállítóiparon a vásárlásösztönző támogatás. Az azonban behatárolja az érintett márkák körét, hogy a támogatást csak magánszemélyek vehetik igénybe, és legfeljebb 1600 köbcentis motorral felszerelt autóra. A tipikus magyar háztartás kis vagy alsó középkategóriás járművet vásárol, ezért az állami támogatás jó eséllyel eljutna a piacvezető Suzuki gyártójához, illetve beszállítóihoz.
Ugyanez nem mondható el az Audiról, amely sportkupékat szerel össze Győrben, és ebből a járműfajtából keveset adnak el idehaza. Az Audi célpiaca a fejlett nyugati államok, ahol a recesszió hatására a prémiummárkák kereslete is visszaesett. A győri cég február végén egy hétre leállítja a termelést, ám tartani lehet attól, hogy ezzel nem érnek véget a megszorítások, s a magyarországi beszállítók sem érezhetik biztonságban magukat. A közelmúltban 200 embernek mondtak fel az Audi-beszállítóként ismert Sokoró Kft.-nél. A döntést az autóipari recesszióval indokolták.